Szakáll Sándor szerk.: A rudabányai vasérctelep a korai szakirodalomban 1882-1939 (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi füzetek 22-23., Rudabánya, 2001)

Pálfy M.: A Rudabányai hegység geológiai viszonyai és vasérctelepei

(155) A RUDABÁNYAI HEGYSÉG GEOLÓGIAI VISZONYAI ÉS VASÉRCTELEPEI 19 Az előbb említett pikkely mentén az alsótelekesi kápolnától dél nyugatra, a Szuhogyra levezető út mellett a triász mészkőnek kis részletét találjuk a dolomitból álló gerinc alján. Itt a dolomit és mészkő érintkezésénél gyengeminőségű vasérc fordul elő. Valamivel tovább északkelet felé, a Telekesi szőlőhegy keleti lábánál a dolomit és a mészkőszalag között a werfeni rétegek agyagoshomokos rétegei is megjelennek, melyeknek egyes rétegei gyengeminőségü, erősen kvarcos vasérccé változtak át. A Telekesi szőlőhegy ezen részének felépítését a 2. szelvény szerint foghatjuk fel. Vasércnyomokat találtak a Telekesi alatti mollékvölgyében is. 2. ábra. Szelvény a telekesi szőlőhegyen át. 1 = werfeni rétegek, 2 = középsőtriász dolomit, 3 = középsőtriász mészkő, 4 = pliocén agyag, homok, kavics. pataknak a Cinegés-tanya Szalonnai vasércelőfordulások. A Telekesi és Szőllősardói patakok között levő gerinc végén, a szalonnai határban folytak vasérc utáni kutatások. A triász képződmények vonulatai az alsótelekesi vetődéstől északkelet felé, a Telekesi völgy alsó részén levő rétnek déli végéig húzódnak, ahol egy másik, az Szöüösaráoi palák Telekest paiak 3. ábra. Szelvény a szalonnai vasérces területen át, Mérték kb. 1:15.000, A;M=1:1. 1—karbonkorú fillites palák, 2 = alsówerfeni (seisi-) rétegek, 3 = felsőwerfeni (campili-) rétegek, 4 = középsőtriász dolomit, 5—pliocén rétegek. alsótelekihez hasonló ÉNy—DK-i irányú harántvetődés metszi el a vonulatokat. Ettől a töréstől ÊK-re a völgy jobboldalán magasra felnyomódva a karbonrétegek jelennek meg, míg a baloldalon a werfeni képződmény palái és homokkövei vannak a felszínen s a campili rétegek és a dolomit csak a szinklinálisokban maradtak meg. Ennek a területnek felépítését a 3. szelvény magyarázza. A campili rétegek, amelyek itt vagy kiszorultak a gyűrődés következtében, vagy pedig főleg agyagos-homokosabb fáciesben fejlődtek ki, a dolomit alján vékonyak s így főleg csak az agyagos-homokos palás mészkövek alakultak át gyengébb minőségű, erősen kovás vasérccé. Ezeket a vasérceket megtalálták a hegygerinc végének keleti és nyugati lejtőjén, valamint dél felé a törésvonal közelében a 269 m-rel jelzett magassági kúpon is.