Szakáll Sándor szerk.: A rudabányai vasérctelep a korai szakirodalomban 1882-1939 (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi füzetek 22-23., Rudabánya, 2001)

Pálfy M.: A Rudabányai hegység geológiai viszonyai és vasérctelepei

20 DR. PÁL FY MÓRIC (156) A szalonnai szolok között a Bódva balpartján is kutattak vasérc után. Az itteni vasércnyomok annak a pikkelyes törésnek tengelyébe esnek, amelyik a szalonna—martonyii keletibb mészkővonulatot a keleti oldalon határolja és a Dunnatető délkeleti lejtőjén csap le a Bódva völgyébe. KOCH szerint, aki az itteni feltárásokat látta, a vasérc a werfeni pala felső részén, a dolomit alatt fordult elő. Martonyi-i vasérckutatások. Nagyobbmérvű vasérckutatások, sőt vasércbányászat is folyt Martonyi községtől ÉK-re a Kis- és Nagyrednek-patakók között levő Vasbánya ser 4. ábra. A martonyi-i vasbányák geológiai szelvénye. Mérték kb. 1: 15.000, A : M = 1:1 1 = werfenirctegek, 2 = középsőtriász dolomit, 3 = középső-felső triász mészkő, 4 — pliocénképződmények. gerincen. Ennek a területnek geológiai viszonyait a II. táblán közölt vázlatos térkép és a 4. ábrán közölt szelvény tünteti fel. A Szalonnától idehúzódó triász mészkőszalagot egészen a Nagyrednek völgyéig lehet követni. Ennek a mészkőszalagnak keleti széle mentén folytak a vasérc5. ábra. Egyik martonyi-i vasérckutatás szelvényt

1

. kutatások, melyek egyikének szelvényét az 5. ábra tünteti fel. Látható ezen szelvényekről, hogy az itteni viszonyok is a főbb vonásokban megegyeznek a rudabányaiakkal ; a különbség csak az, hogy a werfeni rétegek itt a triász mészkőre tolódtak fel. A limonit itt is a feltóit és összegyűrt werfeni képződmény meszes rétegeiben fordul elő, míg a mélyebben levő agyagos kifejlődésű werfeni rétegek nincsenek vasérccé át-