Szakáll Sándor szerk.: A rudabányai vasérctelep a korai szakirodalomban 1882-1939 (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi füzetek 22-23., Rudabánya, 2001)

Maderspach L.: Magyarország vasérczfekhelyei (részlet)

Maderspach Lívius: MAGYARORSZÁG VASÉRCZFEKHELYEI (részlet) Ujabb kutatások ,/lbaúj- és To man mj tjében- nuis érozekra. Alsó Meezenzéf területén Hogen tájékán kobaltnikkelérczekre kutatnak. A fekhely tölteléke kvarc/.; az érezek állítólag IV«—4'/2 font kobaltot ós \\ lat ezüstöt foglalnak magukban. BORSODMEGYE. E megyében főkép egy hatalmas vasérezfekhely veszi igénybe figyelmünket, t. i. a U-lch's-rudóhéuiyai.

1 A kincstári bányatelkek Rudóbányától kezdve FelsőTelekesen át, Alsó-Telekesig nyugat-kelet irányban terjednek. Alsó-Telekesen túl Perkupa felé van még egynéhány lényeges kutatás, köztük a dolinkai. ' MÁDEBSPAVH : Ilenj- und HütUnm. Zeitung, 1H70. |i. Ti. Gróf Andrássy Manó köröskörül is szép feltárásokat eszközölt, és e kutatiísoknak nagyobb része már adományozva is van. E nagyszerű lerakodások a triaszmészkövön és dolomiton nyugszanak, vagyis inkább ezeknek liasadásait, üregeit, szabálytalan ereit töltik ki. A vasérczlerakódás fiatalabb mint a mészkő; és minthogy egyes helyeken, mint a Divald és Szlávy bányatelkekben a fekű felé ólom- és czinkérczek fordulnak elő: arra lehetne következtetni, hogy az Üregkitöltések fémtartalmú oldatokból jöttek létre. A vasérczfekhelyeknek mélységbeli tartósságát és kivált a mészkövei való érintkezés viszonyát az eddigi feltárásokból még nem lehetett kellőleg felderíteni és meghatározni. Annyi bizonyos, hogy a tömörebb vaskő a mészkő közelében szokott előfordulni, és hogy az eddigi tapasztalás szerint a lerakódás vastagsága