Szakáll Sándor szerk.: A rudabányai vasérctelep a korai szakirodalomban 1882-1939 (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi füzetek 22-23., Rudabánya, 2001)

Koch A.: A Rudabánya-Szent-Andrási hegyvonulat geológiai viszonyai

!4~ KOCH ANTAL. vasérezek vonulata. A keleti ág a Telekesoldal hegynek délkeleti felén át, ezen hegy sötét agyagpalája és a Kishegy kagylómészköve között vonul tovább. Átcsapva a Bodva folyó völgye alatt, a Dunnatetőről leereszkedő mély vízmosásban mutatkozik újra, s innen a mészkőtörmelékből képződött diluviális breccia és sárga vályog vastag takarója alatt vonul el a martonyi vasbánya irányában, átcsapva a Kolostorrom völgyén, a Boroska és Tilalmasbércz közt fekvő völgyön, a Kis- és Nagy-Bednek völgyein, mely utóbbinak alsó részében van a bányaföltárás. Innen tovább 2 hora irányában avastag diluviális vályog takarója alatt az alsókovácsi pusztának tart, hol a két felsőtrias mészkőből álló hegyhát közötti völgyben kell keresni a folytatását. A vasércz-fekvőhelyek második, vagyis nyugati ága ellenben Alsó-Telekesről, a Telekes patak völgyén le Perkupának tart, s a perkupái felső malmon, a dobodéli Fehérkőhegy lejtőjén át Bakónak húzódik, hol is az Osztramos hegy gerinczének mészkőfala alatt és a Mile táján jelentkezik, a honnan végre Szt. Andrásig követhető. Mind a két vonalon főképen az alsótrias márgapalával váltakozó sötétszürke, tömött mészkövek rótegcsoportjához van kötve a vasérczek előfordulása, de alárendelten a kagylómószben vagy a werfeni palában is mutatkoznak a nyomai. III. Hegyvonulatunk hegyszerkezeti (tektonikai) viszonyai. Hegyvonulatunk kőzetrétegei, a közéjük települt vasérczekkel együtt, lefutásukban a hegycsapás általános vonalát (2—14 hora) pontosan követik és betartják, de a dűlós iránya és foka nagyon változó. Általában véve a rétegdülós erős fokú, több helyen csaknem fokukon álló, sőt általbuktatott rétegek is láthatók. Az egymás közt egyébként concordans rétegeknek ezen változó dűlésébol először is az egész triaskoru rétegsornak többszörös redővetésére kell következtetni, a mint azt a mellékelt geológiai szelvényeken föltüntettem. Ezen tetemes rétegdüléssel azonban helyenként még rétegszakadások és vetődések is jártak. Különösen két nagy vetődés jelenlétére engednek következtetni a megfigyelt tények. Az első az Osztramos hegynek a vetődése. A bécsi