Szakáll Sándor szerk.: A rudabányai vasérctelep a korai szakirodalomban 1882-1939 (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi füzetek 22-23., Rudabánya, 2001)

Koch A.: A Rudabánya-Szent-Andrási hegyvonulat geológiai viszonyai

À RUDÓBÁNYA—SZENT-ANDRÁSI HEGYVONULAT GEOL. VISZONYAI. 141 duló barnavaskő-tömzsnek a fedője fehér szemcsés mészkő, melyet a bécsi geológusok carboukorúnak tartottak; de véleményem szerint ez is csak felsőtriaskorú. Maga a barnavasércztömzs, mely feltűnően mészpátdús, valószínűleg már az alatta elterülő kagylómészbe van bemélyedve, mely a hegy meredek északi lejtőjén a sok törmelék alól nem bukkan elő, de kibújik annak déli lejtőjén, mindjárt az alsótrias márgapalák felett. Szt. Andrásnál Maderspach L. szerint (id. m. 78. 1.) a Káposztás oldalban a dolomit hasadékaiban ós üregeiben porhanyó, fekete, mangánban bővelkedő vaskő van lerakódva. Saját megfigyelésem szerint Szt. András környékén, mindjárt a werfeni palák felett, a 2. rétegcsoport likacsos-sejtessé elváltozott mészkövei és márgapalák uralkodnak, a milyenek Martonyinál is előfordulnak a vasercztelep környezetében. Szalonna mellett a Kishegyen Maderspach L. szerint (id. m. SO. 1.) magában a fekete agyagpalában és vele szemben, a Bodva folyó bal partján lenyúló mély árokban, közvetetlenűl a sötétszürke alsótrias agyagpala felett, szintén a 2. rétegcsoport márgapalájában és mészkövében mutatkoznak vasórczek nyomai ; az eddigi kutató munkálatok azonban még nem tártak föl kiadó telepet. Ha innen Martonyi irányában a hegyvonulat szegélyén elő is fordulna egy telep, az valószínűleg mélyen a fenn leírt diluviális mészkőbreccia takarója alatt fekszik. Perkupa határában, a teleké si patak völgyében szintén a fekete agyagpalában, mely az alatta fekvő homokkőpalával (werfeni) érintkezik, láttam egy kutatótárnát. A górczon fekete súlyos, vastartalmú gumókat és vasérczesedett vörhenyes homokkőpalát láttam, de tisztább vasérczet nem. Utóbbi a Szín felett emelkedő Hangyástető vörös agyagjában (terra rossa) talált vasdús zárványokhoz hasonlít és így valószínűnek tartom, hogy a werfeni palán belül is vannak órczesedett részletek. Mindezen adatok és megfigyelések alapján a vasérczek elterjedését illetőleg azt a következtetést vonom le, hogy a vasérczek, telepek, vagy meg-megszakadó tömzsök alakjában Eudobányától kezdve Felső- ós Alsó-Telekesen át, a Czinege patak völgyén föl, a triasrétegek általános csapásirányában (2 hora) húzódnak. Itten azonban — úgy látszik — két ágra szakad a