Szakáll Sándor szerk.: A rudabányai vasérctelep a korai szakirodalomban 1882-1939 (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi füzetek 22-23., Rudabánya, 2001)

Koch A.: A Rudabánya-Szent-Andrási hegyvonulat geológiai viszonyai

KOCH ANTAL. helyen, a világosszinű felső triaskorú mészkőnek felületén jelentkeznek már azok a karsztjelenségek, melyek tovább nyugatnak, a sziliczei mészkőplateaun nagy mértékben ki vannak fejlődve. II. A vasérczek előfordulási viszonyai a leírt triasrétegeken belül. A külömböző vasérczfekhelyeknek belső szerkezetével és ásványos összetételével behatóbban nem foglalkozván, csupán azoknak előfordulási körülményeire, melyeket hegyvonulatunkban figyelemmel nyomoztam volt, terjeszkedhetem ki itten. A vasérczek saját megfigyeléseim szerint főképen a 2. rétegcsoporton belül fordulnak elő, azonos csapással és dűléssel, tehát mint közbetelepülések, melyek azonban kisebb-nagyobb tömzsokre is szétszakadoztak, húzódnak végig hegyvonulatunkon. A rudobányai és felső-telekesi nagyszerű bányaföltárásokban jól lehet megfigyelni, hogy a meredeken dűlő vasércztelepekkel párhuzamosan, az érintkezésnél erősen megváltozott, többé-kevésbbé vasérczesedett mészkövek kisérik a telepet. Távolabb is még erősen okkersárgák vagy barnák az eredetileg sötétszürke mészkövek, míg a velük váltakozó márgapala sárga vályoggá van szétmállva. A martonyi eddigi bányakutatásokban és föltárásokban is az látható, hogy a vasércztelepekkel szoros érintkezésben vagy sárga okkeres agyagmárga, fölbomlott márgapala, vagy vasdús pátos mészkő, vagy sárga okkeres mészkő, sokszor a vasérczre tapadva, a kisérő kőzetek. A felső-telei; esi bányában a vasérczteleppel érintkezésben elváltozott calciteres mészkőnek vastag rétegpadjai láthatók, melyek a középtrias kagylómésznek megfelelnek. Ebből tehát az tűnik ki, hogy a vasércztelepek itten a 2. rótegcsoportnak már a felső részében fekszenek. Martonyiban a vasércztelep szomszédságában egy kutató aknával sötétszürke agyagpalára bukkantak, mely körülmény arra mutat, hogy itten a telep a 2. rétegcsoport legmélyebb részében fordul elő. A Bakó fölött emelkedő Osztramos hegy meredek sziklafalának tövében, a felülről leomlott mészkőtörmelék alatt előfor-