Szakáll Sándor szerk.: A rudabányai vasérctelep a korai szakirodalomban 1882-1939 (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi füzetek 22-23., Rudabánya, 2001)

Pálfy M.: A Rudabányai hegység geológiai viszonyai és vasérctelepei

22 - DR. PÁL FY MÓRIC (158) ban gazdag palákat és homokköveket ért, ami által kovasavban gazdag gyengeminőségű vasércek képződtek csupán. Kétségtelen, hogy a hegyvonulatban a legerősebben azon hosszanti pikkelyes törés mentén történt a metaszomatozis, amelyik a rudabányai bányákon végigvonul s amelynek valószínű folytatása a szalonnai vasércelőfordulások mellett van. A két terület között levő hegységrész — mint említettem — le van vetődve s a levetődött hegységrészben a hosszanti törésvonal helyét pontosan kimutatni nem lehet. Minthogy ezen levetődött területen a campili mészkő szintája is a felszín alá süllyedt, nem lehet megállapítani, hogy a pikkelyes törés mentén e rétegekben történt-e metaszomatozis, vagy nem? Az a tektonikai folyamat, amelyhez a rudabányai vasércek képződése kapcsolódott, kétségtelenül folytatódott a lesüllyedt hegységrészben is, de a vasércnek az alsótelekesi harántvetődéstől északra való továbbfolytatódását csakis abból a körülményből gyaníthatjuk, hogy G. ábra. Szelvény a rudabányai hegységen keresztül. 1 — középsőtriász dolomit, 2 = középsőtriász mészkő, 3 = felsőtriász radioláriás márgacsoport, 4 = karni-norikumi mészkő, 5 = pliccén képződmények. a vetődés mellett még 1 km széles érces vonulat a vetődés mellett, hirtelen megszakad, holott annak lassú elkeskenyedését lehetne várni, E harántvetődéstől észak felé körülbelül 2 km távolságig a levetődés mértéke csekélyebb s itt a völgy talpa alatt a campili mészkő rétegei nem is lesznek nagy mélységben. Ezt abból a tényből gyaníthatjuk, hogy a völgy ezen szakaszán a patak medrében állandóan van vízfolyás, míg északabbra, ahol már a középső triász mészkő a völgy baloldalán megjelenik, a terület mélyebbre zökkent le és a patak vize ott a dolomitban el is tűnik. A fennebbiekben már reáutaltam arra, hogy a dolomitokon és a vastagpados mészköveken, aminők a középső-felso triász mészkövek, a metaszomatozisnak alig látszik nyoma. Ezért ezen a levetődött területen a mélyben esetleg jelenlevő vasércelőfordulásokra a felszínen a kőzetek elváltozása alapján útmutatást nem is igen várhatunk. A vasérceknek ezen a területen való felkutatására talán az Eötvösféle gravimeteres mérések lennének felhasználhatók, amennyiben a mélyen levő nagy fajsúlyú vasércek hatása a hegyeknek a mérésnél zavaró oldali vonzását talán jóval felülmúlná. Kapcsolatban ezen vasércelőfordulásokkal felemlíteni kívánom,, hogy a szendrői karbon-szigethegységben, valamint a környező rögökben is a karbon-képződményekben szintén vannak vasércnyomok, mint például Kurittyán és Szendrőlád községek határában, amelyek kétségtelenül a rudabányaiakhoz hasonló' töréseknek köszönik eredetüket.