Borovszky Samu: Szendrő vára (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi füzetek 20., Rudabánya, 2000)

akarta a várat kárpótolni, hogy az egri káptalan és püspökség javait, melyek azelőtt önocl várához voltak kapcsolva, Szendrő javára utalta ki. 1 ) 1612. április 24-én Borsod vármegye generális congregatió­ját tartja Szendrőn s elhatározza, hogy a vármegyei közgyűlé­sek székhelye ezentúl Szendrő legyen, minthogy Sajó-Szent­Péter és Miskolcz, a hol eddig a közgyűléseket tartották, nagyon ki vannak téve a török veszedelemnek s ennélfogva közgyűlés tartására nem alkalmasak. 2 ) Azonban a következő év február 25-iki országgyűlés 16. tczikke elrendelvén, hogy a végvárak német katonasággal látandók el, 3 ) a vármegye nem talált itt barátságos otthonra. Ugy hogy 1616. febr. 3-án Rákóczi György főispán a vármegyei törvényszék helyéül Aszaló városát jelöli ki mindaddig, míg ennél alkalmasabb hely nem fog kínálkozni ; a congregatiók helyének megválasztását pedig az alispánra bízzák. 4 ) Ez időtájt (1614—1626 közt) küldötte ki a szepesi kir. ka­mara Melith Pétert, hogy a felvidéki végvárakat vizsgálja meg s állapotukról tegyen jelentést. Jelentése szerint Szendrő várának kapitánya az alsó-várat építteti, de inkább helyén valónak találná, hogy a felső-várat építtesse. A vár építésére könnyű módot lát ; köve az árkából kitelik, mesze igen közel, fája szintén. Mint­hogy a várost a várfalak hosszában főemberek s vármegyebeli nemes emberek lakják, el kellene rendelni, hogy ki-ki annyi részt építtessen a falból, a milyen széles az udvara ; ez esetben jövő esztendeig a kőfalat a kapuig előrevihetnék. Megjegyzi végül, hogy mivel kisebb helyeken is legalább 200 gyalog és ugyanannyi lovas katonából áll az őrség, itt is legalább is ilyen számú katonaság kívántatnék. 5 ) Sürgette az építést gróf Forgách Zsigmond országbíró Kassán 1616. május 13-án, úgyszintén Korláth István szendrői főkapitány is Kassán május 16-án kelt s Borsod vármegyéhez intézett levelében, mire a vármegye Szendrőn május 18-án tar­!) Szederkényi, Heves várm. tört. III. 431» 2) Jk. III. 881. ­3) Tört. Tár. 1857. 79. 4) Jk. IV. 254. 5) NRA. fasc. 415. nr. 35.

Next

/
Oldalképek
Tartalom