Borovszky Samu: Szendrő vára (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi füzetek 20., Rudabánya, 2000)

tott sedriáján az itteni szolgabírói járásból két portától egy kocsit rendelt egy heti munkára.

1

) 1618-ban a meglevő három szolgabírói járás közül (a negyedik a század eleje óta el volt pusztulva) az egyiket Szendröhöz utasította a vármegye, kimondván, hogy minden egyes porta négy palánknak alkalmas fát s egy kocsi vesszőt, valamint két gyalog munkást adjon.

2

) Mint ez adatokból kitűnik, Szendrő vára napról-napra épült ; mindazáltal, mikor Bethlen Gábor 1619. szept. 17-én átkelt a Tiszán s Kassa bevételére sietett, a vár ellenállás nélkül megnyitotta előtte kapuit.

3

) A fejedelemségre áhítozó Homonnai György kozák segédhadaival ugyanez évi november havának végén elpusztította Szendrő vidékét, de a várat nem bírta kézre keríteni.

4

) Néhány évig Bethlen Gábor birtokában maradt a vár. 1621. júl. 1-én az itteni malmot Abbosi Bornemisza János gyalogos kapitánynak inscribálja 3000 írtért.

5

) De az 1622. január 7-én megkötött nikolsburgi békében, noha birtokában hét más vármegyével Borsod vármegye is megmaradt élte tartamára, Szendrőről le kellett mondania s a vár ismét a király birtokába ment át.

6

) Második támadása alkalmával 1623. szept. 21-én újra elfoglalta Szendrót ~) s övé maradt azután az 1625. év elejéig.

8

) Azonban már az ez évi márcz. 10-én császári és királyi főkapitány áll az itteni őrség élén.

9

) 1626. aug. 5-én pedig II. Ferdinánd királytól nyer adományt Bornemisza János a boldvai háromkerekű malomra, mely azelőtt Szendrő várához tartozott, valamint Garadna és Ivánka pusztákra, melyeket összesen 5000 írtért zálogosít el neki.

10

) 1) Jk. IV. 277. 2) Jk. IV. 217. 3) Millenn. történet VI. 232. 4

) Sepsi Laczkó Máté krónikája 244. 5

) Gyulafehérvári kápt. lt. Liber regius XII. 32. 6) Millenn. tört. VI. 338. ') Uo. 358. 8) Egri főkápt. lt. I. 288. 9) NRA. fasc. 707. nr. 24. 10) NRA. fasc. 1329. nr. 26.