Szemán Attila: Hagyományos nyíltlángú bányamécsesek Magyarországon (Érc- és Ásványbányászati Múzeumi füzetek 19., Rudabánya, 1999)

kat ekkor vékony sárgaréz lemezzel fedték be. mely csak a kanócnyílást hagyja szabadon. Az olajbeöntö nyílás kis tolókával zárható cl A vas tálkán már nem találjuk meg a fedőlemezt, de a peremmel párhuzamos forrasztóanyag csík egyértelműen bizonyítja a fedőlap egykori létét A XVII-XVIII. századból írásos adataink vannak a faggyú drágaságáról és időszakonkénti hiányáról likkor szükségből a mediterrán vidékeken termő, de szállítható, s meg a szállítással együtt is olcsóbb ún. „faolajaf keverték a faggyúval. Ennek nyilvánvaló oka az. lehetett, hogy hígabb, de nem teljesen folyókám anyagot tudjanak pótszerként előállítani. Ez ugyanis még alkalmazható volt a használatban levő nyitott faggyúmécsesekben. Bizonyos tárgyi formák arra utalnak, hogy a XVI. században is létezhetett ilyen megoldás A hígabb fűtőanyag lehetett az oka annak, hogy a Rudahányán előkerült anyagban található egy rendkívüli mértékben behúzott peremű mécses ( 18 kép). Ennek alaptípusa ugyanúgy a pálcára húzható agyagmécses, mint a csak kevéssé, vagy egyáltalán nem behúzott peremű változatoké. A képen látható erős behúzású perem azonban más tárgyról egyelőre ismeretlen. A mécsesek rendkívül változatos méretűek. Alaptalan lenne Agricola^ cs más szerzők azon megállapítása, hogy a lámpában levő faggyú fogyása, s az ennek következtében egyre bágyadtabb fény is felhívja a munkások figyelmét a műszak vegének közeledtére

9 A mécsesek mérete sokszor egyáltalán nem lehetett elégséges a 8 órányi világításra. A megoldás a bányavidékenként és bányánként nagyon is eltérő viszonyokban rejlik. Sok helyen ugyanis csak rövidebb, 4 órás műszakokat dolgozlak végig, vagy pedig két részletben dolgozták le napi munkájukat Nagyon különböző volt a légmozgás is az. egyes bányarészekben, s még a munkakör szerint is eltérő lehetett a faggyúfogyasztás. így a vájárok kevesebb faggyút használtak cl. mint a csillések, akik mécsesüket is jóval gyorsabban mozgatták. Ahol vastagobb kanóc volt a lámpákban, ott nyilván nagyobb volt a faggyú- vagy zsírfogyasztás is.