Agricola Georgius: Bermannus, avagy beszélgetés az ásványok csodálatos világáról (Basel 1530) (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 8. Miskolc – Rudabánya, 1994)

G. A. Bermannus

crbők voltAk, A völgyek pcî>î$. Ahol most Annyi ezer ember IAIUU, A VAbáÜAtok búvóhelyéül srolgáltAk. ANCON: A hegyek körül Ar egyiket Törökök hegy éviek, A másiltAt pebig Scotivísok hegyének monbtAb: er Art jelentené, hogy A többi hegynek nincs is SAJÁt neve? BEKKÍANNi/S: De birony VAn. Azt A hegyet, Amelyik béli iránybAn nyúlik ki hosszAn ebből A területből oly \nót>öY\, hogy nem szAkitjÁk meg völgyek, mint monbottAm, A törökökről nevezik. Azt pebig, Amelyik AZ összes többi hegynél mAgASAbbrA cmclkebik, éppen ezért "Tom\\ot tArtó"-nAk hívjÁk. Azt, Amelyik AIAUA VAn - mintegy középső helyen - Középhegynek nevezik. Azt AZ wtolsót pebig. Amelyiket wgyAnAzon AZ olbAlon lÁttok, "NAphcgynek monbjÁk, mivel A felkelő "NAP irányábA néz: s ezek A hegyek egyik olbAlwklcAl - A völgyből nézve - vAlAmcnnyicn nApkelet felé fekszenek. A másik hegy pebig