Agricola Georgius: Bermannus, avagy beszélgetés az ásványok csodálatos világáról (Basel 1530) (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 8. Miskolc – Rudabánya, 1994)

G. A. Bermannus

- az, amelyiket először pillantotok meg - egy bizonyos Miklóstól, amelyik pedig közvetlenül mellette van, egy tárótól ltapta nevét. A sorban a harmadik a Szénégető kegy. A negyedik pedig, az, amelyiken most állunk, a Scotusokról liapta nevét; majd ez után következik az a hegy, amelyet a papokról neveztek el s melyet alsó és felső részre osztanak. ANCON: Honnan származnak ezek a kegy ne vek? Vajon valóban voltak itt törökök? BEJISAANNVS. Az isteni aWat nem engedte, hogy a török eljusson a nagy Németország középső részeibe, mint akogy a rómaiak akik pedig csaknem az egész keletet és nyugatot az uralmuk alá kajtották - sem voltak képesek még megannyi véres káború árán sem idáig clkatolni. A bányászok népe azonban így nevezi a kegyeket, mcCfVizbSc, azért, kogy meg tudja különböztetni az egyiket a másiktól.