Agricola Georgius: Bermannus, avagy beszélgetés az ásványok csodálatos világáról (Basel 1530) (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 8. Miskolc – Rudabánya, 1994)

G. A. Bermannus

gyAn A rügyek SArJAbnAk ki A fÁkból, s ilyenkor A sziklák békéiében is wegtAlÁlkAtó. Olykor ÁgAcsIcÁltAt és különféle mÁs formÁltAt kAJt ki mAgÁból. BArtkoloniAevís BAcekwsnÁl lÁttvmk egy bArAbot, Amelyet Abból A bÁnyÁból koztAk A felszínre, melynek - mint ezelőtt monóottvík - ConstAntinws A neve: ez AZ érc&ArAb tökéletesen wtÁnoztA AZ éket és A kAlApÁcsot, A bÁnyÁszoknAk AmA szerszÁmAit. Azt kitteb volnA, kogy ezüstmüvesnél öntötték ki ilyen AlAkúrA. Vgy látszik, A természet ilyen módon AlkotJA meg jÁtéltAit - kACSAk VAIAIO nem Azt Akar JA inltÁbb, kogy véletlenségből keletkeznek AZ ilyesféle bolgok. Végül, némely kőzetfAJtÁt is körülvesznek ennek AZ ércnek igen finom lemezkéi. NAEVJi/S: Vgy gondolom, kogy A régiek nem ismerték ezt AZ ÁsvÁnyt. DEHKÍAh/NUS: tn is úgy gonbolom. De kogy A megkAtÁrozott sor-