Agricola Georgius: Bermannus, avagy beszélgetés az ásványok csodálatos világáról (Basel 1530) (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 8. Miskolc – Rudabánya, 1994)

G. A. Bermannus

rendhez tArtsAm niAgAm, vessetek most egy pillAntÁst ArrA A kArWAöik fAJtÁrA, Amelyik fekete szmü. NAEV/V& Mi csillog így ebben A feketeségben? BERKiANNK/9. Ez Ar A ÍAJÍA ezüst. Amelyikről mondottam, kogy HAsonkt A gAlénÁkoz, s kogy olyAn színű, mint Ar ólom. HASonloképpen sroktA tArtAlmAzni mAgÁbAn A vörös ezüstércnek és A fekér termésezüst szikrázó sremcséit. És mennél több VAn benne erekből. AnnÁl több ezüstöt srokott Atmi Akkor. Amikor kiolvAszrjÁk Ar olvAsrtókemencékben. A bíborszínű ezüstércct peí>ig. Amely mAgA is nem kevés ezüstöt tArtAlmAz, A Törökkegy egyik bÁnyÁjÁban leket lÁtni: AbbAn, Amelyiknek Ar egyik Sckonberg nemes úr Adott nevet. NAEVfK/S: Vgy tűnik srÁmomrA, kogy még mAgA Pliniws sem ismerte ezeket. ( m )