Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993

A selmeczi bányászat múltja, jelene és jövője

A másik szerencsés példája az ellátmányadásnak András tárna volt, melyet Kii l-ben Galleson Vilmos bécsi kereskedő vett meg, és kiváló kitartással folvtatott mindaddig, mig egész ti CT 7 O O vagyonát reá nem költötte azután pedig kincstári ellátmánnyal dolgoztak, mig végre utódai lG4()-ban elérték ezéljukat, megütötték a kórháziéiért érczesen, ellátmányaikat visszafizették és mivelésiik jó eredményével uj életet öntöttek az egész selmcezi bányászatba. A XVII. század közepén túl már nem igen adtak ellátmányokat, és ba adtak is, a visszafizetés biztosítására le kellett kütniök az illetőknek nemcsak bányájukat, hanem polgári vagyonukat is. Igy kiment a divatból lassankint az ellátmányadás, de a termelt fémek teljes értékének megfizetése csak ujabb időkben rendszeresittetett. A régi idők eredményeinek Örömét megkeserítették továbbá a zavaros politikai viszonyok, gyakori belháborúk, és a törökök szomszédsága. Vojtak a XVII-ik század elején és későbben is olyan idők, mikor a munkások és tisztek hónapokon át nem kaptak fizetést, mert a termelt ezüstöt nem lehetett az ellenséges portyázó csapatok miatt Körmöczre szállítani ; voltak idők, midőn a törökök Bélabányát, Kohlbachot, Sz, Antalt, Stcfultót és Siglisberget el-