Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993
A Selmecz vidéki telérek
x 97 x A hasonlatosságok között leginkább feltűnik a telérek csapásának párhuzamossága, mely a délvonaltól rendesen csak 30—40 foknyira tér el kelet felé; jelentékenyebb kereszterek nem léteznek; van azonban egynehány ér, melynek csapása 30—40 fokkal még keletibb, mint a fÖtelércké, és érczeinek gazdagsága és mennyisége által nevezetessé vált. E telérek azonban rendesen csak két főtelér között képződtek, és ezeken át nem hatolnak. Ilyen diagonális erek: az Istvántelér, Grafitelér, Wolf telér, a chrisztinaaknai egyenlő lejtésű erek, és némileg a Mindszenttelér, míg keleti irányából el nem téríttetik. Feltűnő hasonlatosságot találunk a selmeczvidéki telérek közt abban is, hogy dőléslik majdnem kivétel nélkül délkeleti. 1 Fő kivételt képez e tekintetben a TercztcUr, mely általában meredek, de a klingentárnai völgytől dél felé déikekeleti dőlése van 70—80 fok alatt, észak felé azonban függélyes lesz, és az ottergrundi völgytől még tovább észak felé dőlését északnyugotira változtatja. Hasonlatosság létezik a telérek között továbbá abban, hogy a telér belső anyagában rendesen többszöri felhasadásnak és újraképződésnek nyomai tapasztalhatók. Ritka az olyan telér, melynek belső anyaga nem breccia szerű, többnyire világosan látható, hogy az eredeti telér másodszor és harmadszor is megnyílt, és hasadékában az eredeti telér tölleményének töredékei uj kötő anyag lerakódása által másodszor és harmadszor is beburkoltattak, és (gyakran a meddő kőzet töredékeivel együtt) uj telérré alakultak. Hasonlatosság mutatkozik a nagyobb hosszaságban feltárt selmeczi főteléreken abban is, hogy felismerhető bennök egy quarezos képződmény, és legalább némely részükön egy későbbi agyagos képződmény, melyben a régibb quarezos telérnek töredékei találhatók, és hogy a quarezos képződmény a telérek északi felében épebben megmaradt, mint déli felében. A hodrusi telérek néhányának belső anyaga ellenben eredetileg mészpát lehetett, melyet később pusztított el a kovasav, fentartván még most is néha a mészpát jegeczek lenyomatát.
