Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993

A Selmecz vidéki telérek

x 98 x Altalános hasonlatossúg található a selmcczvidéki telérek közt abban is, hogy mindegyikén kivétel nélkül megvannak a hegység ujabb dislocatiojának jelei, melyek a telérek képződésének befejezése után ujabb korban keletkezett hasadékok, a mcllékkőzet elmállott töredékeivel kitöltve, vagy minden kitöltés nélkül. E hasadékokra csak ujabb időben fordíttatik figyelem ; tanulmányozásuk a telérek föltárására nézve rendkívül fontos, mert e hasadékok számos vetődéseket képeznek, melyeknek pontos ismerete nélkül a telérek föltárásában a véletlen szerencse viszi a főszerepet. E vető hasadások sokszor csak kevéssé térnek el a telérek csapás-irányától és dőlésétől, s c miatt nehezen ismerhetők fel ; a bányász régebben csak azt mondta, hogy a telér összeszorult, meddő lett, vagy pedig megvastagodott ; pedig ilyen esetben rendcsen a vetőben volt a vágat, és a telér egész vastagságában a vágat feleit és alatt állott, vagy pedig fel volt emelve a vetett rész a telér mellé, s így kétszeres vastagságot mutatott; ámbár nem ritkák teléreinken a valóságos kidudorodások is, melyek azonban szinten csak régibb dislocatio következményei, s annak jelei, hogy a telér fedüje lesülycdt vagy emelkedett, és így a hasadás két lapja már most nem illeszthető egymásra. Általában azt lehet állítani, hogy a selmeczvidéki nagyobb telérek hasadékai egyszersmind dislocatiora szolgáltak úgy, hogy a fedü kőzet minden hasadéknál nyugotról kelet felé lejebb és lejebb csúszott a fekükőzeten ; ennél fogva a selmeczi kőzetek legmélyebbre vannak sülyedve, a mi a fölszínen is látható, midőn csak a vidék nyugati részében találhatunk a fölszínen mesozoi és palaeozoi képződményeket, melyek a keleti részen teljesen hiányoznak. De kimutathatók e sülyedések'a földalatti miveletekben is. — így a hodrusi és vihnyei bányákban a magasabb szinteken is találkozunk Quarcitckkel, Aplitckkel, Gneisszal és Dolomittal; a II. József altárna szintjében c kőzetek csak a Tanádhcgy gerineze alatt emelkednek föl a vágatba, és valószínű ,. hogy a Tanád gerineze a kelet felé történt süly e-