Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993

A Pallas nagylexikona bányászati szócikkeiből

A kötél segítségével és ütve működő mély fúrást a khinaiak már a legrégibb idők óta használják. A kütélfurásnál a kötél helyettesíti a rudazatot ; a kötelet csak ugy forgatják felső végén, mint a rudazatot, emelése és lebocsátása is hasonló módon történik ; a kötéllel fúrásnak legnagyobb haszna abban áll, hoyrv a furó bebocsátása és kihúzása sokkal gyorsabban végezhető, mint a rudazatnál ; az ütés hatása azonban bizonytalanabb és a lyuk függőlegességének és kerekségének megtartása sokkal nehezebb. Az Öblögetés mellett fúrásnál a furó iszapját folytonosan fölfelé irányuló vizáramlás segítségével távolítják el. A vizáramlás sebessége az iszap szemnagysága szerint határozandó meg és 10— 200 cm. között változik. Az öblögetés abban áll, hogy a csóalaku rudazatban nyomás alatt a fúrólyukba vizet vezetünk, mely azután a rudazat és fúrólyuk oldalai között levő térben fölemelkedvén, az iszapot magával ragadja és a fúrólyuk fenekét mindig tisztán tartja; nem szükségestehát fúrás közben megakasztani a munkát, hogy az iszapot kitisztíthassuk. Az öblögetés az ütve működő mélyfúrásnál is haszonnal alkalmazható, de leginkább a forogva működő fúrásnál talál alkalmazást. Közepes szilárdságú és egyenletes szerkezetű kőzetekben ezzel a furó módszerrel nagyon j6 eredményeket lehet elérni. A csőrudazat alsó szélébe fekete gyémántokat erősítenek be, a rudazatot gyorsan forgatják és a gyémántokkal kirakott