Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993

A Pallas nagylexikona bányászati szócikkeiből

kább a Nobel-féle dinamitot használják. Lyukak fúrásában ujabban fara/épeket használnak, ezek kis hordozható gépek, melyekben sűrített levegő vagy magas nyomással működő viz, s csak ritkán gőz mozgatja nagy sebességgel a dugattyút, melynek rudjával összekapcsolt í'uró vagy véső 300—400 ütést tesz percenként a kőzetre; a lyuk kif urasa tehát gyorsan történik : a készülék alkalmatos voltától függ, hogy a; gép újból beállítása a kellő számú lyukak megfúrása után a gép eltávolítása a vájatvégtöl ne kívánjon sok időt ; így azután középkeménységü kőzetben lehetségessé vált 24 óra alatt 5—6 métert kivájni, melyben közönséges vájó munkával alig haladhattak volna 2 méterre. A gyors váj ás mellett természetesen főfontosságu a kivájt törmelék gyors elszállítása. A legkülönfélébb szerkezetű fúrógépeket alkalmazták, vannak olyanok is, melyek nem ütve, hanem forogva működnek, és kemény acélfogakkal vagy gyémántokkal horzsolják le a kőzetet, és mélyítik a lyijkat. A gyémánt fúrókat főképen nagyon mély lyukak fúrására és egyenletes minőségű kőzetben használják. Terveztek és alkalmaztak olyan gépeket is, melyekkel az aknákat vagy vájatvégeket egészben egyszerre kivájhatják : de az ilyen gépeket eddig csak ritkán alkalmazták: valamint a koszénfejt''» gépeket is, melyekot különösen az angolok sokféle szerkezettel próbáltak már meg. de eddig nem igen kielégítő eredménynyel. Ujabban villamossággal hajtott gépeket is használnak.