Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993

A bányászat ügye az országgyűlésen 1889 és 1890. (P.A. felszólalása és vita)

azon kérdési n t. pénzügyminiszter úrhoz intézni, Derne látja elérkezettnek nz időt arra nézve, bogy a fentebb jelzett baj et visszásság, akár ezüst váltópénzünk inten­siv atverelese, akár uj váltópénz kiadása utján orvo­SOltassék és eloszlaltassek V Igaz. bogy ezeu ügy egy másik, raondi atnam szőnyegen levő nagy reform-kerdcssel — a valntaren­dezes ét uj pénzegység kérdésével — szoros öszsxefHg­gesben áll. de tekintve, bogy e reform keresztülvitelének ideje egyelőre még meg nem állapítható, az általam említett ügy rendezése pedig sürgős, — utóbb jelzett ügyet újból is a t. minister nr szives figyelmébe aján­lom. Magát a tételt pedig elfogadom. Klónk helyeslés.' \V e k e r 1 e .Sándor péuzügyministcr : T. ház! Az előttem szólott t. képviselő ur által felvetett kérdés olyan, melyre nézve a kormány mar egy evvel ezelőtt tett a t. háznak előterjesztést, a ház pedig mar eszközöket is bocsátott a kormány rendelkc csere az ezüst váltópénz újra veretesére nézve. Ha jól tudom, a mult évben fel­hatalmazást és költségei kértünk aira. hogy 100 ezer forint áru ezüst váltópénzt ujjá verethessünk. Fclhatal, Utazást kértünk erre azért, hogy lassul; : mennyibe ke' it' nz tijjáveretes ? Az ál\erclés köriilbelöl 12 vagy lövba kerülne. Miután pedig nekünk annyi pénzünk n"ics, hogy az ezüst váltópénz ujjá veretesére ez idő szerint ily tetemes összeget fordíthatnánk : ez az egyik és lóoka annak, hogy további lépéseket nem lettünk az ujjá veretesre. - • ,....„- -.. ... ... De nem hagyhatom a kérdést magában annyiban, hanem oly érteimii előterjesztést szándékozom lenni, hogy az ezüst váltópénz ujjá veressék azon az alapon, hogy korábban forgalomba bocsátott mennyiség erejéig verethessünk uj váltópénzt s igy legalább időközben a hiány forditlassek a verctési költségek fedezésére. Igen jól méltóztatnak tudni, hogy a fennálló kercsk delin i es vámszerzödes értelmében ez oly kérdés, mely .Ausztriával egyelértoleg oldható esak meg; ('közbeszól-'­a szélső baloldalról: Az a baj!i igen jól méltóztatnak tudni, hogy talán a valuta rendezése is befolyhat ezen kérdés mikénti megoldásara és ezért ily tekintetben foglalkozóin ugyan vele : de oly eminens sürgősségűnek nem lá-toin a kérdést, hogy a megoldást a váltópénz njjáveretéset illetőleg, már a legközelebbi időben helyez­hessem kilátásba. (Helyeslés jobbfelöl.) T h al y Kálmán arra kéri a minister!, hogy miután Dobsinan pl. oly mennyiségben fordul elő a nickel, egyetértve Ausztriával, igyekezzék nálunk is forgalomba ' hozri a"rézpénz helyett a nickelpénzt. Andrássy Manó gróf: Méltóztassék megengedni, hogy egyszer választóim nevében is szóljak, (Halljuk ! Halljuk !i Dolrsina városa az, a hol nagy mennyiségit, s a legjobb minőségű niekel találtatik, a mint ezt a felszólalt képviselő ur 16 emiitette. Ott ennek ára aránylag : igen csekély. Igen természetes, hogy addig, a mig esak Dobsina volt az egyetlen hely a monarchiában, a hol niekel nagyobb mennyiségben termeltetett, nem lehetett a rézpénzérteket niekelre változtatni, mert esak egy lévén azon forrás, a hol azt kaphattuk, igen drágán - kellett volna azt tnegv,- nnünl.. Ennek a következménye az volt. hogy azon országok, melyek régen a niekel felé hajoltak, pl. Belgium, Svájcz, stb. irtóztak azt pénzalakban forgalomba hozni. De miután most már a*. ! egész világon, tehát Amerikában is találnak nickelt, többe ez a nehézség nines. En tehát arra kérem a 1. minister urat. hogy az ügyet felkarolja, mert kétségei nem szenved, hogy ez a legkeményebb érez, melyet j mi a réznél sokkal olcsóbban fogunk adni. Engedelmet, nem én fogom ezt tenni, mert nekem kevés van, iDe­rültsegO de választiiim, kik e tekintetben nálam kedv e­zóbb helyzetben vannak. (Helyeslés.) A tétel megszavaztatott. A „Beruházások" tételéutl felszólal: Pech Antal: Tisztelt képviselőház! .Halljuk!) A ! „Beruházások" czimén a sclmeezi és körmöczi bányák j számára előirányzott összegek a nemrég mult években I kegyesen megadott dotatiókhoz mérve, annyira le van­nak szállítva, az előttünk fekvő költségvetésben, hogy kötelesegemnck tartom e körülményt a tisztelt ház figyel­mébe ajánlani annál inkább, mert a tisztelt pénzügy ­minister nr tegnapi beszédében, hivatkozva szoniorii i tapasztalására .és a jó reménység fejeben kiadott sok milliókra, e tekintetben a jövőre nézve még kevesebb i jóakaratot ígér. Én magam is mindig a legmelegebben óhajtottam j elérni azt az időpontot, midőn pénzügyeink rendben, ! kiadásaink és bevetelciuk egyensúlyban lesznek és leg­; Kevésbbé sem akarnám a t. pénzltgyniinistcr ur erre I törekvő számításait és terveit megzavarni : de mégis ki I kell jelentenem, hogy azt az utal, melyet a t. pénz­j ügyminister ur a beruházásoknál nebáni év óta követni I látszik nem tarthatom ezélhnz vezetőnek ; mert ez az ! ut a beruházások idő előtti abbanhagy ására csábit és I mert attól felek, hogy ha a banyák invesritióit nem j folytatjuk és be nem végezzük, ezzel sokkal nagyobb tárt okozunk az államnak, mint a milyen hasznot, a kiadások megszüntetésével elérhetünk. Egyébiránt az ellentét köztem és a t. pénzügy minister ur között esak látszólagos, mert mind a ketten arra törekszünk, hogy a deficitet megszüntessük, de e czélra nem ugyan egy utón járunk ; s mintán én a magam útját biztosabbnak és rövidebbnek tartom, bá­torkodom kijelentésem mcgokolására, és a t. ház tájé koztntása végett a beruházások Ügyét röviden megvi­lágítani, és egyszersmind kifejteni, hogy miért tartom én károsnak a beruházások megszüntetését? (Halljuk ! Halljuk!)

Next

/
Oldalképek
Tartalom