Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993
A bányászat ügye az országgyűlésen 1889 és 1890. (P.A. felszólalása és vita)
XXI I. év folyam. IL szám. Junius î-én 1889. BÄNYÄSZATf ÉS KOHÁSZATI LAPOK. A M. K. BÁNYÁSZATI AKADÉMIA KÖZLÖNYE. Szerkeszti (Selmeczen): l'iirlinlíj UliAn. in. fc. tsr.jsiínáetof. nkail. rendet lunar, « tanári lentidet közreműködése uiolleti. A bányászat ügye az országgyűlésen. Ritkán történik lwgy n ningy.tr országgyűlésen a hazai bányászat állapota felszóllalás vagy épen vita tárj:\ át képezné. Annál inkább örvendi'mk hogy a folyó ülésszakban a pénzügyi tárezn költségvetésének tárgyalásánál SeltueczBélabánya városok országgyűlési képviselője l'rih Antul ministcri tanácsos és nyugalmazott bányaigazgató úr. különben is elismert jeles szakember, behatóan foglalkozott e kénléssel .s országunknak ezen nemcsak legrégibb, de kétség kivül igen fontos iparágát szakszerűen megvilágítva kormányunk kiváló figyelmébe ajánlotta. Miután sok oldalról azon óhajtás nyilvánításával találkoztunk, vujlia Pech Antal orsz. jrvül. képviselő úr felszóllalását kortársaink is olvashassák, közölj lik azt a „Xemzet" nyomán a következőkben : T. hin'. I Halljuk :> Miilím a bányászat Hgyeben a J. ház engedelmével véleményemet előadni bátorkodom, nem azért teszem ezt. Iioçv a költségvetési tárpynlásmk ily clőhaludott stádiumában egyes részleteket bíráljak, vajry kifogásoljak ; iiK-rl a bányászati b<Vl« -gvetés részletei legktvésbbc alkalmasak arra, hogy a t. ház plennma előtt tárgya Itassanak es men lia a knitiégvetés nem ifs elégili ki óhajlásotimt teljesen, mégis cl kell ismernem, hogy a létez/ viszonyok közt. a rendelkezésre álló pênzerùliiijt mérve, gondosan számba venni és kielégíteni törekszik u bányászai szUks.'gíeteit, sir a bányászat jBvújéuek biztosítására és a bányászati ipar fejlesztésére jclentéKcny összegeket előirányoz (Halljuk: HaltUik !, De kö|e!ess--cvmnek tartom Iliivel általánosságban a t. ház eldt megemlíteni, iii»rl tapasztalásból tudom, hogy t. kepvisdó társnőn mily kevé««u vannak informal\a a bányászai viszonyairól. «xHk«»'Sl<*teirûl v* kívánságairól es mily téves nézetből indulva, szoktak megitelui st bányászat Kredlllciiye;! Hátijuk ! Nem is lehet e tájékozatlanságon csudálkozni, mert a bányászat a legujabhi alkotmányos aern kezdete elölt nem tartozott am» tárgyak közé, melyeknek ügyei az országgyűlésen inléztcllel; vagy legalább l.'trgy altattak. Az országgyűlés alkotolt ugyan a régibb időben is törvényeket a pénzverést illetöletr, de a bányászat kezelésébe nem avatkozni!, az égiszben a b.Vsi udvari kamarának voll fcntarlv.-. és egészen killon álló s országunkban másutt sehol Heilt alkalmazott törvényei; íü szabályok szerint igazgattatott, az igazgatás nyelve pedig a német volt. A liányakeriiletek nz országban egy kis statust in statu képezlek. A magyar ember csak annyit tudott róluk, hogy ott a itrmészet rengeteg kincsei rejlenek és bogy ott csinálják a körinöczi aranyakat. Így voll ez, I. ház, isü"-ig, mely időben hazánk eme kincsei is a magyar pénzllgyministcrium kezelése alá kerítitek, es az idő «'.in evenként jelentékeny összegeket találunk költségvetéseinkben a f "nib .myászat czime alatl. mint kiadásukat felsorolva, mely kiadásokat, ha az illető bevételekké! összehasonlítjuk, rendesen azt a következtetést halljuk, hogy a bányászat az állam vagyonának letrkcvésMi,- jövedelmező része éí sokaktól hallottam már azt is, hogy legczélszerllbb lenne, e nagyon költséges és bizonytalan jövedelmű vállalatokat egészen a magán iparnak engedni át, hadd bajlódjanak ők vele, a meddig a fáradságra érdemesnek tartják, s ha már nem tartjak érdemesnek, hagyjanak fel vele Halljuk! Halljuk:) r.mu — sajnos -• nagyon is elterjedt nézetet, l. liáz, hulározoltan tévesnek es helytelennek kell neveznem. Nekünk a bányászatot nemcsak jövedelméért, de ileiuzetgazilás/.ati szempontból is fen kell tartanunk. Helyeslés.' Az államháztartásom vall sok oly kitolás, melj nek habár nem is mttlathatu ki számszerint a jövedelme, de mégis elkerülhetetlenül szükséges, részint iniivei'.d'-illlk fejles/.té. resziu; pedig aZ.Tt hogy :;e|ii'l.knek nvtr-lliftt »ét. keresetei i * iparai ineskiilinyiisllk es