Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993
A Selmecz vidéki telérek
x 107 X E felhasadásokon kivlil még ujabb korú hasadások is vannak a teléren melyek vagy egészen üresek, vagy ])cdig a meddő és telérkőzetek clmállási agyagos terményeivel vannak telve, s ez utóbbi esetben gyakran nagy vastagságnak. Ilyen agyagos töltelék különösen gyakran fordul elő a telér déli részén a felsőbb szintekben. A kétféle ércztartalom e teléren leghatározottabban 1 tapasztaltatott ; Erzsébetaknától észak felé csak Galenit jön elő tömegesen Sphalerittal és Chalcopyrittal ; ez aknától dél felé az ólomérez tömegesen már nem található a felsőbb szintekben, azonban kisebb mennyiségben Sphalerittal és Chalkopyrittal előfordul a mélyebb szinteken még Miksaaknánál is, de Károly aknánál az ólomérez nagy ritkaság; ellenben itt az ezüstérezek, Argeutit, Stefanit, Folybasit jönnek elő helyenkint tömegesebben, és Erzsébetaknától dél felé már a felsőbb szinteken is megvoltak, s mindég mélyebbre húzódnak, úgy hogy a határ az ólmos és ezüstös képződmény között Erzsébetaknátöl dél felé dől a mélységbe, és Károlyaknánál már a felsőbb és alsóbb szintekben mindenütt esak ezüstércz található kevés Sphalerittal és Chalkopvrittal. Az ezüstös képződményen is láthatók a többszörös felhasadás jelei, és az érezes töredékek néha az agyagba beágyazva is találhatók. A Kórháztelér dőlése a felsőbb szintekben lapos, alig íJO—40 fok, a mélyebb szinteken azonban mindég merede kebb lesz, és dőlése a 80 fokot is eléri. Csapása Északtól egészen Miksaaknáig meglehetősen egyenletes, és a többi (elérőkkel párhuzamos ; Miksa és Andrásakna között lép föl a fedti mellett agyagos elmállott töltemény határozottan külön válva a kemény quarezos ezinopclcs tölteménytöl. dél felé az agyagos töltemény vastagabb lesz, és Miksaaknánál a fedíibe kelet felé kanyarodik, hogy azután megint régi csapását folytassa ; e kanyarodásnál válik ki a Korháztelérből ennek régi csapásirányában a WolftH/r úgy, hogy quarezos eziuopelcs tölteményc következtében a Kórháztelér folytatásának lenne tartható avval a különbséggel, hogy érczei közt az ezüstérczek dominálnak, és ólomérez tömegcsen nem fordul elő.
