Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993

A Selmecz vidéki telérek

A Wolftelér követhető a Kórbáztelértől Biebertelérig, es határt képez azon sűrű érbálózatnak, mely c tájon a Kórháztelér és Biebertelér között képződött, és rendkívül gazdag érczlcrakódásairól ismeretes. E sarokban voltak a H egyenlőm- és a 3 elleiilcjtö erek, az AWiandlrrér, Függélyesét; Florhhu't; Józseféi; a L<ij>Oi<ér több más erek közt a legdúsabbak, s főképen ezek adták a Kórháztelér károlyaknai és nándoraknai részével együtt a. XVll-ik század közepétől kezdve a mult század végéig a selmeczi ezüsttermelés legnagyobb részét. Ezeknek az ereknek egy része még a felsőbb szintekben egyesül vagy a Kórháztelérrel, vagy a Biebertelérrel, de több ér lehalad a mélységbe is, és a károlyaknai G-ik nyilamon, az akkori fejtés legmélyebb szintjén, gazdagérczek nyerettek a Kórháztelér fekülnpján, a Mittersutkneréren ; a II. Józsefaltárna szintjén most van folyamatban a feltártó vágat, e közek felé, s remélhető, hogy itt ismét élénk mivelés fog kifejlődni, ha a vizek az altárnán lefolyhatnak, és a régebbi mivelés mély szintjei is akadály nélkül föl tárathatnak. A Kórháztelér legdélibb része Pjcrgaknán túl agyagos töltcményü, nevezetesebb érczlerakódás még nem találtatott benne, s általában nincs kellően megvizsgálva. Minden jel arra mutat, hogy a Kórházteléren voltak Selmeczen az első mivelések, és pedig Glanzenbergcn, hol a nagy vastagságú és fényes ólomérczekben bővelkedő kibúvás könnyen felkölthette a figyelmet; a mivelések e kibúvástól lefelé folyamatban voltak 1501-ig, ekkor már nem bírták legyőzni a vizeket, melyeket 90—100 méternyi mélységből kellett emelniök a Glanzcnbergaltáinára, és egészen fölhagytak vele. De voltak még a legrégibb időkben a szélaknai völgy alatt is mivelések a Kórházteléren és annak feküerein, különösen az Althandlcrtelércn, c mivelések víztelenítése végett indíttatott meg a Biebcraltárna, mely a Kórháziéiért a szélaknai Windsehacht közelében érte cl; a régiek föltárták innen a télért főképen dél felé, hol jó érezeket találtak, s azokat a talp alatt is kiszedték a mennyire a viz engedte; észak felé nem találván dús érczekre, a föltárást abbau hagyták