Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 8. (Rudabánya, 2009)

Tanulmányok - Bányavárosi boszorkányperek, különös tekintettel egy 1715. évi telkibányai esetre. (Márkus Zsuzsanna)

Repülő boszorkány ábrázolása. A boszorkánypereket a felvilágosult uralkodók igyekeztek korlátozni. Mária Terézia 1756-ban kiadott rendeletében megengedi a boszorkányperek indítását, de ha a bíróság kínzást akart alkalmazni vagy halálos ítéletet hozni, a peranyagot a Helytartótanácshoz kellett küldeniük felülvizsgálatra. Néhány vármegye (Borsod, Abaúj, Zemplén, Szabolcs, Heves, Liptó) a jogaik korlátozását vélte felfedezni e rendeletben, ezért hevesen tiltakoztak ellene. Egy 7755-ban kelt rendelete értelmében minden boszorkánysággal vádolt személyt Bécsbe kéret.

21 A Constitutio Criminales Theresiana (1768) megreformálja a büntetés-végrehajtást. Betiltják a tortúrát, bevezetik a közmunkatörvényt, és rendeleteket hoznak a kuruzslók, kóborlók, cigányok és imposztorok ellen. A perek lefolyásába Schram Ferenc ad betekintést.

22 Az eljárás általában azzal kezdődött, hogy panaszt tettek a hatóságoknál. Abban az esetben, ha valakire több panasz érkezett, megindították 21 Király Pál: A magyar boszorkányok. = Erdélyi Múzeum, 28. évf. 1911. 3. sz. 169. 22 Schram F. 1970. 8-10.