Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 8. (Rudabánya, 2009)
Tanulmányok - Bányavárosi boszorkányperek, különös tekintettel egy 1715. évi telkibányai esetre. (Márkus Zsuzsanna)
ellene a vizsgálatot, és a gyanúsítottat az ítélethirdetésig fogságba vetették. Az alispán utasítására valamelyik szolgabíró két esküdtet vett maga mellé, ők folytatták le a vizsgálatot. Az utasítással együtt kézhez kapták az ún. deutralis punctákat, vagyis azokat a pontokat, amelyekre a vizsgálatnak ki kellett terjednie. Abban az esetben, ha a hatóság tényeket tudott, akkor a kérdések is tartalmazták ezeket a konkrétumokat. A tanúkat a helyszínen a vallomástétel előtt megeskették. A kihallgatásoknál a tanúk csoportosítása figyelhető meg. A vallomásokat a legfiatalabb nők kezdték el, utánuk a férfiak, házastársak egymás után következtek. Amikor ugyanannak a törvényhatóságnak a területén, de távolabb eső helységekben követett el vétséget a vádlott, akkor minden érintett településen lefolytatták ellene a vizsgálatot. Az eljárás a Levata est causa szavakkal kezdődött, ebben a vádhatóság előadta az alperes elleni vádat. A vádlott tagadása, védekezése után a vádló büntetést kért, mely kivétel nélkül halál volt, előbb azonban a kínvallatást indítványozta, hogy boszorkánytársainak nevét kivallja. Schram Ferenc megfigyelése szerint a halálos ítéletet sem hajtották végre minden esetben. Gyakori volt az „erga reservalem", néha testi büntetéssel súlyosbítva, vagyis a vádlott nyilatkozik arról, hogy felhagy eddigi tevékenységével és megjobbítja magát, ha pedig ígérete ellenére újabb boszorkányságon érik, eljárás nélkül kivégezhető. Rozsnyó Rozsnyó városából eddig öt boszorkányperrel kapcsolatos irat került elő. A legkorábbi dátuma 1676, az utolsó pedig 1765-ből való. Természetesen elképzelhető, ennél sokkal több vizsgálatot is lefolytattak, de iratanyaguk nem maradt az utókorra. 1. Rozsnyó mezőváros pere a boszorkánysággal vádolt Varga Kristófné Csacsán Márta, Atlacz Istvánné és Serfőző Lukácsné ellen. 23 A dokumentum kelte 1676 június 19., típusa nincs megadva. Mikulik József: Magyar kisvárosi élet. 1526-1715. Rozsnyó, 1885. 295.; Bessenyei J. 1997. 219-229.
