Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 7. (Rudabánya, 2009)
Tanulmányok - Mélybánya lehetősége és építése Hosszúhetényben. (Dr. Biró József)
eső É-i területen, ahol jelenős mennyiségű és jó adottságú szénvagyont találtak, valósult meg. Az aknákat - amelyek egymástól 90 m távolságban +293 m-es tengerszint feletti magasságról indultak - hosszúhetényi ikeraknapárként említi az ide vonatkozó bányászati irodalom (1, 5). A mélyítés többnyire kézi, illetve robbantásos üregkialakítással és gépi rakodással, 6 - 6 m aknaátmérővel történt. Összehasonlításul a vasasi szállító- (Thommen, Petőfi) akna akkor 5 m átmérővel látta el a bányaüzem teljes szállítási feladatait. Tehát a vasasinál jóval nagyobb üzem megvalósításában gondolkodtak. A várható kőzetnyomás ellen 40 cm-es falvastagságú beton idomkővel falazták ki a létesítményt, a kb. 20 cm vastagságú háttérüreget pedig szakszerűen monolitbetonnal töltötték ki, erősítették meg a bányatérség biztosítását. A mélyítéssel egyidejűleg az akna műszaki berendezéseit tartó hordószerkezeteket, aknavasakat is beépítették. E munkálatokra - amelyek a legnagyobb pontosságot igényelték volna - különösen rányomta a bélyegét a kor erőltetett beruházásaira jellemző felületesség. Ezért az akna a későbbiekben csak komoly ráfordításokkal lett volna alkalmassá tehető a jelentős mélység miatt elengedhetetlen nagysebességű kasszállítás szerelvényeinek hordozására. A szállítóakna mélyítése során a 492. méterben metánkifúvást észleltek, ami előrevetítette a leművelés, kitermelés során várható nagymennysiégű metángáz-előfordulást. A mélyítéssel párhuzamosan az aknákból 144 m 3 /d vizet kellett kiemelni, aminek nagyobb része a felszín közeli rétegekből fakadt. A leendő bányában az első lépésben két szint kialakítását tervezték. Ezek kereken a -183 és a -232 m-es mélységekben kerültek kijelölésre, ami megfelelt a szomszédos vasasi terület 50 m-es szintosztásának. Az új bányát a EX. és X. szinten kívánták a vasasi működő bányával (Thommen- és Petőfi-akna) összekötni, valószínűleg abból a célból, hogy a terület feltárását párhuzamosítsák az aknák mélyítésével. Vasas szállítóaknájával azonban csak a IX. szintről tudtak szállítani, ezért a kérdést úgy oldották meg, hogy a IX. szintről - a vasasi aknapár közelében - egy vakaknát mélyítettek, és megkezdték a hosszúhetényi ikeraknák irányába a harántvágat, összekötő
