Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 7. (Rudabánya, 2009)
Tanulmányok - A rudabányai vasércbányászok táplálkozási szokásai. (Márkus Zsuzsanna)
háztartási eszköze volt a kétlaki munkásoknak. 37 A korai ostyasütők ábrázolásain kivétel nélkül a vallásos élet jelképei szerepeltek, később a motívumok elvilágiasodtak. A mártás a levesnél sürübb, laktató, a régebbi parasztkonyhán többnyire önnálló étel. Források tanúsága szerint a középkorban a főúri húsételekhez fogyasztották. Nem főzeléket adtak hús feltéttel, hanem a húsételhez adták a mártást. Később a szegényebb rétegeknél a mártás önálló fogásként szerepelt. A régebbi korok mártásainak az alapanyaga aszalt gyümölcs, hagyma, torma és önállóan a liszt volt. A lisztmártásokat rozmaringgal, tormával, paprikával ízesítették. Tavasszal főzték a főzelékeket sóskából, csalánból, spenótból. A népnyelv a mártások és a főzelékek fogalmi elkülönítését nem tükrözi; például a rántással készült babfőzelék is mártóétel. 38 Rudabánya környékén létezett az ősi hagyományos gazdálkodó paraszti tradíció, amire az 1880-as évektől fokozatosan ráépült az ipari, bányászati tevékenységhez kapcsolódó hagyományrendszer. A „kétlaki bányász" makacsul őrizte a tradíciókat, miközben vállalta az ipari munkás életének egyfajta biztonságát, konformizmusát is. Az eredendően bányász népesség viszont igyekezett kicsiny kertjében megtermelni néhány zöldségfélét és gyümölcsöt, emellett háziállatokat is tartott, így gazdagítva, színesítve a helyi táplálkozási kultúrát. Fontos volt továbbá az a körülmény, hogy a településre az ország távoli vidékeiről, sőt külföldről is folyamatosan érkeztek munkások, akik sok egyéb mellett magukkal hozták étkezési szokásaikat is, kiegészítve a helyi hagyományrendszert. A felsorolt három tényező az idők folyamán ötvöződve, egymást kiegészítve alakította ki azt a változatos képet, amit tanulmányomban igyekeztem felvázolni az egykori rudabányai vasércbányászok táplálkozásáról. Nemesik Pál: A borsodnádasdi kétlaki munkásság életmódjának változásai. - Foglalkozások és életmódok. Miskolc, 1976. 50. p. Magyar Néprajzi Lexikon III. köt. 526. p. Mártás címszó.
