Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 7. (Rudabánya, 2009)
Tanulmányok - A rudabányai vasércbányászok táplálkozási szokásai. (Márkus Zsuzsanna)
Vidékünkön nagy népszerűségnek örvendett az egyszerű pergelt leves: vöröshagymát aprítanak zsírba, paprikát, borsot tesznek bele, ezt felengedik vízzel, majd galuskát szaggatnak a levesbe. A húsételek a legnagyobb becsben tartott ételcsoport. Az értékelés fő indítéka az lehetett hogy a hús viszonylag ritka tápláléknak számított. Az 1930-as években évi 28,8 kg volt a húsfogyasztás, és heti 2-3 volt a húsevő nap. 34 A hús tartósítására egyaránt alkalmazták a füstölést és a sózást. A kifőtt tészta különböző gyúrt tésztákból kevert vízben kifőtt, leszűrve tálalt étel. 35 A húskörítést nem ismerő parasztkonyhán mindig önálló fogás. A tészataételeket ízesíthették túróval, mákkal, káposztával. Elsősorban a böjtös napok eledelei között szerepeltek. Kedvelték a kevert tésztából vízbe szaggatott galuska krumpli nélküli válozatát, valamint a fött és a nyers krumplis sztrapacskát, amit túróval, káposztával keverve tálaltak. A Felvidéken a juhtúrós sztrapacska volt az egyik hagyományos ételféleség, melyet a nehéz fizikai munkát végző bányászok is előszeretettel fogyasztottak. Erre szalonnakockákat sütöttek, majd tejföllel ízesítették. A borsodi tájakon még számos neve ismeretes a sztrapacskának: nyögvenyelő, uccurajta, gaggancs, bányászhaluska. 36 A sztrapacska nemcsak egytálételként, hanem módosabb házaknál különféle sülthúsok mellé köretként is népszerű volt. Egy másik burgonyából készült közkedvelt ételféleség a tócsni. Ezt úgy készítik, hogy a burgonyát lereszelik, majd liszttel összekeverik, fokhagymával ízesítik és tenyérnyi nagyságúra lapítva forró zsírban vagy olajban kisütik. A krumplilángos is közkedvelt harapnivaló volt a környéken; a burgonyát megfőzték, összetörték, és liszttel összedolgozták. A tésztát elsikálták és a tűzhely tetején megsütötték, majd zsírral megkenték, és sóval hintették meg. Jellegzetes csemege volt a híg ostyatésztából sütött ostya vagy molnárkalács. Paládi-Kovács Attila véleménye szerint a módosabMagyar Néprajzi Lexikon II. köt. 602. p. Húsételek címszó. Magyar Néprajzi Lexikon III. köt. 193. p. Kifőtt tészta címszó. Paládi-Kovács Attila: A Barkóság és népe. 103. p.
