Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 7. (Rudabánya, 2009)

Tanulmányok - A rudabányai vasércbányászok táplálkozási szokásai. (Márkus Zsuzsanna)

Az 1950-es években a kollektív szerződés szabályozta a védőitalok biztosítását a munkavállalók részére. Az üzemi konyhán főzték a teát és a feketekávét, melyet 25 literes kannákban szállítottak a különböző munkahelyekre. A dúsítómű munkásainak fél liter tejet adtak védőitalként. Az ipari tanulóknak kezdetben Ender István vendéglőjéből rendeltek ebédet.

9 A főző- és ételhordó edények kezdetben cserépből készültek. A területre Gömörből és az Alföldről hozták a cserépedényeket. A levest az úgynevezett baketben (zománcozott edényben) vagy kisebb fazékban kendőbe kötve vitték.

10 A felföldi magyar nép táplálkozáskultúrájának egyik jellemzője a sok habart levesétel.

11 Később az ételhordás legelterjedtebb eszköze a füles kandli, ami az 1920-as évektől jelenik meg, elsősorban folyadék, illetve leves szállítására szolgált.

12 A gyárilag készült ételhordó az 1940es években került használatba, először négyrészes, festett, zománcozott kivitelben, majd az 1950-es évektől az olcsóbb és kevésbé sérülékeny alumínium ételhordó vált általánossá. A fedeles kosár is kedvelt ételhordó alkalmatosság volt. A karkosár különböző változatai is elterjedtek voltak. A szegényebbek festetlen, a módosabbak festett kosarakat használtak.

13 A mészárszéket (bérlője a Steiner család volt) eleinte a bányatelepen működtették. (Helyén ma a művelődési ház és a múzeum áll.) Hozzá tartozott egy 6 méter hosszú jégverem is a húsok, hentesáruk és italok tárolására. Később Ender István üzemeltette a mészárszéket a „faluban" (Rudabánya ősi településrészén) levő Vásártéren (jelenleg Szabadság tér). A vágásra szánt állatokat a környék nagyobb vásárain vagy helyben szerezték be (havi rendszerességgel Rudabányán is tartottak állatvásárokat). A hentesek sokféle terméket készítettek: hurkát, lecsókolbászt, szafaládét, sza9

Uo. 26. p. 10 Uo. 25. p. 11 Paládi-Kovács Attila: A barkóság és népe. Miskolc, 1982. Herman Ottó Múzeum, 99. p. 12 Berezeli Éva: Az ételhordás emlékei a századfordulón.^ Népi hagyományok Borsodban. Miskolc, 1970. 60. p. 13 Uo. 64. p.