Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 7. (Rudabánya, 2009)

Tanulmányok - A rudabányai vasércbányászok táplálkozási szokásai. (Márkus Zsuzsanna)

A rudabám ai vasércbányászok táplálkozási szokásai MÁRKUS ZSUZSANNA Tanulmányomban a rudabányai vasércbányászok táplálkozási szokásait kívánom bemutatni, rávilágítva a helyi sajátosságokra. A témát elsősorban a B.-A.-Z. Megyei Bányászattörténeti Múzeumban fellelhető, ehhez kapcsolódó tárgyak felől közelítettem meg. Az étkezések napi rendje a táplálkozási alkalmaknak az életritmussal összehangolt tagolódása, gerincét a napi állandó étkezések képezik. Ezek száma, időpontja és jellege korszakonként, tájanként és az egyes társadalmi csoportok között gyakran eltérően alakult.

1 A középkorban napi két étkezés dominált, délelőtt és délután. A napi háromszori étkezés rendje a későközépkortól alakult ki fokozatosan. Magyarországon a 17. század közepéig töretlen a kéttagú étkezési forma, főúri és polgári körben is ez a gyakorlat. A délelőtti étkezés időpontja 9-10 óra, neve ebéd, ezt a vacsora követi délután 16-18 óra közötti időben. A napi háromszori étkezés meglétéről hazai forrásaink a 18. századból tudósítanak. A régi kettős és hármas étkezés kialakulása hosszú folyamat eredménye volt, melynek a körülményei még tisztázatlanok. Az új hármas szerkezetben az ebéd elnevezés többségében a déli főétkezésre tolódott át, és később a köznyelvben ez állandósult. A mindennapi étkezések új, háromtagú szerkezete Maps. 2008. október 17-én Rudabányán megrendezett Bányászélet - kultúra - hagyomány II. című konferencián elhangzott előadás szerkesztett és kibővített változata. 1 Magyar Néprajzi Lexikon I. köt. 740. p. Étkezések napi rendje címszó alatt.