Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 7. (Rudabánya, 2009)

Tanulmányok - Kitaibel Pál Baranya megyei utazásainak ásványtani és bányászati vonatkozásai. (Mendly Lajos)

„Püspöknádasdnál... Egy szakadékban körülbelül 3 lábnyi kőszénréteg van. Ez a szén sokrétegű és részben barna színű, szalmiák és timsó bevonattal. A kőszénrétegeken tajtékhoz hasonló nagyon puha kőzet van, mely szögletes alakokra törik szét. ... [A] Nádasdi hegyen a vadászkocsma előtt balra az erdőben állítólag ezüstércet is találtak." (Itt sem ismert az időpont.) „Püspöknádasd mély völgyben van. Itt van a pécsi püspöknek a nyári nyaralója kerítéssel körülvett díszkerttel és állatkerttel. Ebben magyar hársfák vannak. Ezeket a kerten kívül is ültetik és nyesik. Püspöknádasdon kívül jobbra a halmokon és a kis hegyeken részben szántóföldek, részben pedig szőlők vannak. Van azután tovább régi tölgyekkel hiányosan fedett ritkás erdő, ahol a csupasz földet is látni lehet. Bal kéz felől egész csupasz a föld és teljesen hiányzik a televény. A talaj márgaszerű." „Hidassal szemben balra szőlők vannak. Sok dohányt is ültetnek itt. Utak között a kendert magjáért termelik. ... Hidasnál megszűnnek a hegyek és kelet, észak, nyugat felé nem lehet már látni hegyeket. Az utak jók. Bonyhádon sok zsidó van." (Hidasnál a lignitet még nem ismerték, Riegel Antal bányamérnök csak 1860-ban tárt fel egy 3 m vastag széntelepet a Kivágott erdő nevű legelőn. Hidas község még Baranya, Bonyhád város már Tolna megyében van.) Nem követjük Kitaibel Baranya déli részének sík- és dombvidékein, a Duna, a Karasica és a Dráva mentén, Szlavónia felé vezető útjait, ahol viszonylag kevesebb ásvány- és kőzettani érdekességet talált, hanem elkanyarodunk a Mecsek északi oldalára. Kiragadunk azonban egy ásványvíz-vizsgálatot, ami a Helytartótanács megbízásából több évtizeden keresztül feladata volt. Baranyai útja ismertetett szakaszán nem, csak a déli részen, Szlavónia felé haladtában találtunk rá példát, ezt vizsgálati módszereinek szemléltetésére ismertetjük. ,}A órányira Siklóstól Dél felé balra a postakocsi úttól kén szagú és ízű forrás van. Ennek a hőmérséklete 16 Reaumur. Ennek a forrásnak a vize réztartalmú lúgos oldatban barnásán megzavarosodik; alkalikus sós vízben észrevehetőleg nem változik; báriumklorid és só hatására igen keveset változik meg "