Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 7. (Rudabánya, 2009)

Tanulmányok - Kitaibel Pál Baranya megyei utazásainak ásványtani és bányászati vonatkozásai. (Mendly Lajos)

A Mecsek északi oldalán A Tolna megyei Nagymányokot is érintette ugyan 1808-ban, szlavóniai útja alkalmával, de itt csak botanikai témájú feljegyzése volt. A Pécsi Székesegyház Eneklőkanonoksága (Dómkántorátus) földbirtokán, a Kálvária-hegy oldalában Riel Kramer helyi lakos 1804-ben elkezdte ugyan művelni a felszínre kibúvó széntelepet, de rövidesen felhagyott vele. „Nem messze Bonyhádtól Váraljánál köszénbánya van. A bonyhádi orvos (chyrurgus) kereskedik vele." - Galánthai Esterházy Pál pécsi püspök, a földesúr 1798-ban engedélyezte Kreho György orvosnak (Medicináé Doctor et Chyrurgus graduatus) tárók nyitását a Lapos-, másként Váralja-völgy mindkét oldalán 100 Ft évi bérleti díj ellenében. - „Váraljáig egy fél postaállomás. ... A szénbányánál az út mentén, közvetlenül a falu mellett, a völgyben szürke mészkő van." „Váralja mellett a legnagyobb hegy Baka uta (huta?). Hangyáshegyen a görgetegkövek gránitból és szarufénylepalából vannak. ... [A] Hangyás-hegy felett a hordalékkőzetben mészkő, részben kagylós, részben palás szarukő van. Még magasabban látható a homokkő. A kvarchomok olyan tömött és ragaszték nélküli volt, hogy az egyes szemeit alig lehetett kivenni, mégis itt-ott ahol elmállott világosan szemcsésnek látszott, egyébként sötétszürke volt fehér, szórványos földpát tartalommal. Ez a kőzet van egészen a Szamárhegyig, ahol palássá válik. Amint a hegyről a völgy felé jöttünk, olyan kőzetre akadtunk, mely a bazalthoz volt hasonló, ez sűrűn tele volt mészpát kristályokkal. Az elmállásnak kitett részei az elmállott földpát következtében olyanok voltak, mint a szivacs vagy mint a kenyérbél, lyukacsosak." „Kárász mögött piros márvány van. Ebből vannak a (márévári) kolostor romjai is. A régi fejtések arról tanúskodnak, hogy már régóta fejtettek itt szenet." (Csak a néhány évvel korábbi kisebb bányaművelés „összement" táróját láthatta.) „Mázánál kőszenet is fejtenek. A magyar hársfa kérgét, mely édes, és ezért édes hársfának is nevezik, a szőlő kötözésére használják. A falunál két völgy találkozik, ezek közül az egyik egy kicsit oldalt fordul, a másik a faluval együtt felfelé tart. Ha az el-