Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 7. (Rudabánya, 2009)

Közlemények - Viszályok a beretkei (bretkai) vasgyár körül. (Dr. Peter Cengel - Pavol Horváth)

5. Adeputáció beszámolója a beretkei vasgyárról (ferrifusorii). 6. Bányaper a beretkei uradalom, valamint Pinka György és társai között. 7. Pinka György pere a közös hutáért a Beretkei család ellen. 8. Beretkén községi pecsét híján pecsétgyűrűvel pecsételnek. 9. Pinka György és társai pere a Beretki családdal. 10. Az erdők pusztítása Beretkén. 11. Úrbéri beszámoló a viszonyokról és az erdők pusztításáról Beretkén. 12. Bartholomaeides, L.: Inclyti Superioris Ungariae Comitatus Gömöriensis Notitia... 13. Berényi Pál (szerk.): Skerlecz Miklós báró művei. A pereskedés okai és az eddigi következtetések A török háborúk és a rendi felkelések után úgy Beretkén, mint máshol is a közélet több évtizedig nem működött. Béreikének 1720-ban 2 lakosa volt, 1773-ban 22. 1754-ben a faluról nevezett Beretki család kastélyt épít. A korábban már létező helyi vasgyártás hosszú stagnálás után a 18. század hetvenes éveiben kezd újra fellendülni. Béreikére Hörniczről (Hronec) telepesek (Kohút, Boszko stb.) érkeznek, akik valószínűleg értettek a kohászathoz. A rozsnyói Pinka György igyekszik kihasználni az elhagyott vasgyárat a beretkei földesúri vagyonhoz tartozó Herénypusztán, a nehezen megközelíthető helyen levő Murány patak áttörésében. A hutát Beretki bárótól bérelte, és ehhez több személytől is vett fel kölcsönt. Emellett a vasgyár üzemeltetéséhez még munkásokra is szügsége volt. A bérlők hamarosan eladósodtak. Erről tanúskodik az a dokumentum is (15), amelyben Pinka György és Major János moratóriumot kérnek az adósságok törlesztésére. A gyártás kétségtelenül megindult. Erre utal Skerlecz báró már említett jelentése, amelyben közli, hogy Gömör megyében csak a herényi (beretkei) vasgyár üzemel. Ezt részben egy másik adat is megerősíti (16), amely szerint 1776-ban Gömörben és a Szepességben csak 5 nagyolvasztó volt üzemben.