Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 7. (Rudabánya, 2009)

Közlemények - Viszályok a beretkei (bretkai) vasgyár körül. (Dr. Peter Cengel - Pavol Horváth)

Az első nézeteltérések a levéltári adatok szerint 1773-ban kezdődtek (7). Ha fontolóra vesszük, hogy a bérlőnek előbb a kölcsönből üzemképessé kellett tennie a gyárat, s csak ezután indíthatta meg a termelést, és a kölcsönt is bizonyos idő eltelte után kezdte törleszteni, akkor feltételezhető, hogy a huta már 1773 előtt működött. Nem valószínű, hogy a hitelezők és a földesúr rögtön az üzem indulása után kívánták volna behajtani a tartozást. Már a Pinka György elleni első per kezdetén a jegyzőkönyvben több, a kohászatra vonatkozó műszaki kifejezéssel találkozunk. Például a szövegben előforduló „dessolata massa" kifejezés ebben az esetben nem a rossz vagy romos állapotú üzemet jelenti, amiért Pinkát beperelték, hanem elhagyatottat. Ez azt jelenti, hogy a vasgyár keletkezési idejét több tíz évvel visszavezethetjük, abba az időszakba, amikor a település még nem jutott a pusztulás és az elnéptelenedés sorsára. Az 1655-ból származó, bányászszimbólumot ábrázoló községi pecsét is arra utal, hogy Béreikén már a 17. században folytattak bányászati és kohászati tevékenységet. Közvetett adatok Végezetül ki szeretnénk egészíteni a már korábban közölteket (4) egynéhány újabb közvetett adattal. Katona László állítása szerint 1925-ben látott egy konyhai tűzhelyet, amelynek az ajtaján Beretke felirat volt. Ez arra utal, hogy a kályhát ott öntötték. A (18)-ban közölt adat szerint „a 18-19. században a vasgyárhoz öntöde is tartozott". Az első nagyolvasztó-üzemek azzal a céllal épültek, hogy vasöntvényeket lehessen készíteni, egyebek között „Fűtésre szolgáló kályhákat is gyártottak". A (19)-ben felsorolt adatok szerint a beretkei vasgyár épületeit szöggyárnak is nevezik. A szakirodalomban találunk olyan adatot, hogy „a vashutának gyakran szöghámor vagy pléhhámor is a tartozéka volt". Szöggyártás az olvasztó megszűnés után is folyhatott. A volt üzem területén salak és vasérc után is kutattunk, s mindkettőt meg is találtuk, a salak kisebb darabjait csak hosszas keresés után. Itt figyelembe kell vennünk azt, hogy eltekintve, hogy legalább 200 éve nem volt vasgyártás, ennyi idő alatt a salakot eltakarhatta a vegetáció és a tele-