Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 6. (Rudabánya, 2008)

Tanulmányok - A nemesércbányászathoz kötődő privilégiumok az Árpád- és Anjou-korban. (Weisz Boglárka)

A nemesérc-bányászathoz kötődő privilégiumok az Árpád- és Anjou-korban* WEISZ BOGLÁRKA Az Árpád-kort a bányászattörténet szemszögéből két korszakra oszthatjuk. Az első időszak a tatárjárásig tartott, amikor a bányák még a király tulajdonában voltak, és a bányából befolyó jövedelem is a királyt illette meg. A tatárjárás követően változásra került sor, melyet a bányászbetelepülés következményének tekintünk. Az egyes bányakerületek között vándorló bányászok meghonosították bányászati szokásaikat, hagyományaikat és szokásjogukat.

1 A cseh és német területekről érkező bányászok magukkal hozták a bányászati szabadság (Bergbaufreiheit) fogalmát, ismeretét. E szabadság elsősorban az ércek utáni szabad kutatásban nyilvánult meg, amiért cserébe a bányászok a bányászati jogot biztosító személynek, a regálé-birtokosnak bizonyos szolgáltatásokkal, juttatásokkal tartoztak.

2 A Magyar Királyság területén e változás egyrészt az urbura megjelenésében,

3 másrészt a bányászattal foglalkozó népele* A tanulmány eredetileg megjelent: Történelmi Szemle 50. (2008.) 141161. 1 Vö. K. Blaschke - G. Heilfurth: Bergbau. In: Lexikon des Mittelalters. Bd. Í.München, 1980. 1949-1950. 2 R. Willecke: Bergrecht. In: Lexikon des Mittelalters. I. i. m. 1957-1959. 3 A királyi jövedelmekben történő változáshoz 1. Weisz Boglárka: A nemesércbányákból származó királyi jövedelmek az Árpád-korban. In: Középkortörténeti tanulmányok 5. Az V. Medievisztikai PhD-konferencia (Szeged, 2007. június 7-8.) előadásai. Szerk. Révész Éva, Halmágyi Miklós. Szeged, 2007. 247-259.