Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 6. (Rudabánya, 2008)

Tanulmányok - A nemesércbányászathoz kötődő privilégiumok az Árpád- és Anjou-korban. (Weisz Boglárka)

mek kiváltságolásában nyilvánult meg közvetlenül, amely folyamat elvezet a 14. században a bányavárosok megjelenéséhez.

4 I. Károly uralkodása alatt már találunk arra utalást, hogy a bányavárosok egységes, vagy legalábbis a bányászat tekintetében hasonló kiváltságokkal rendelkeztek. Amikor 1337. március 12-én I. Károly király engedélyezte Kozma fia Lukács, Leusták fia Detre és Iván fia Miklósnak,

5 valamint kistapolcsányi Gyula fia Gergelynek

6 hogy Dobrocsna, Bohó és Nevidzén nevű birtokaik határain belül és a Nyitra megyei Divék-völgyben arany, ezüst, valamint más ércek és fémek után kutassanak, bányákat nyissanak, lehetőséget adott arra is, hogy ott városokat alapítsanak, melyeket más bányavárosok szabadságához hasonlóan {iuxta libertatém aliarum civitatum montanarum) irányíthatnak.

7 1349. március 31-én I. Lajos Idabánya - más bányák szokása szerint {iuxta consuetudinem aliarum montanarum nostrarum in regno nostro existencium) - határainak kijelölését rendelte el, melyen belül az erdőket és más haszonvételeket átengedte, ahogy más királyi bányáknál szokás (prout in aliis montanis nostris est consuetum).

8 I. Lajos 1357. 4 A középkori bányavárosok, bányatelepek felsorolását 1. Paulinyi Oszkár: Bányagazdálkodás Magyarországon a fejlett feudalizmus időszakában. In: Paulinyi Oszkár: Gazdag föld - szegény ország. Tanulmányoka magyarországi bányaművelés múltjából. Szerk. Buza János, Draskóczy István. (Gazdaság- és társadalomtörténeti kötetek 3.)Bp. 2005.343. 5 Vö. Engel Pál: Középkori magyar genealógia. In: DVD Könyvtár IV. Családtörténet, heraldika, honismeret. (Divék nem Bossányi ág, 1. tábla). 6 Vö. Engel P.: Genealógia i. m. (Tapolcsányi [Kistapolcsányi]). 7 Wenzel Gusztáv: Magyarország bányászatának kritikai története. Budapest, 1880. 318-319. Az oklevél, melynek eredetije lappang, megjelent 1307. évi datálással is (Botka Tivadar: Bars vármegye hajdan és most I. Pest 1868. 8-9., s ennek nyomán Regesta diplomatica nec non epistolaria Slovaciae I-II. Ad edendum praeparavit Vincent Sedlák. Bratislavae, 1980-1987. I. 467. sz.), a helyes dátumra 1. Anjou-kori oklevéltár I-XXVII. Szerk. Almási Tibor, Blazovich László, Géczi Lajos, Kristó Gyula, Piti Ferenc, Sebők Ferenc, Tóth Ildikó. Bp.-Szeged 1990-2007. (A továbbiakban: Anjou-okit.) II. 65. 8 Vysady miest a mesteciek na Slovensku I. 1238-1350. Ed. Lubomir Juck. Bratislava 1984. (továbbiakban: VMMS I.) 163-164.