Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 5. (Rudabánya, 2008)

Tanulmányok - Vasgyártó-telep a Murány-patak áttörésében (Bretka - Beretke, Szlovákia). (Peter Cengel - Pavol Horváth)

zadi nagyolvasztóktól, amelyeknél a külső burkolófal és a tűztér falazata közötti üreget laza törmelékkel töltötték ki. A hő eltérést (1300 - 1400 °C) a burkolat es a tűztér között, valamint a belső fal hőingadozását az egyes falak közötti réssel oldották meg. A tűztér falazata nem maradt meg, de valószínűleg téglából épült. Erre utal, hogy a burkolófalban helyenként beillesztett téglák láthatók, a törmelékben viszont nem fordulnak elő faragott kövek, amelyek ha az nem téglából volt - a tűztér falát alkották volna. Ám ez a szerkezeti elem készülhetett döngölt agyagból is. A téglák arra is utalhatnak, hogy a nagyolvasztót legalább egyszer javították, mert a burkolófal építésénél a tégla használata eredetileg fölösleges volt. A kor műszaki színvonalának megfelelően föltételezhető, hogy a medence nyitott mellű volt, és a térelemek - mint ezeknél a nagyolvasztó-típusoknál általában - szegletesre voltak kiképezve. A kohó belsejét úgy kellett kialakítani, hogy javítás esetén a munkásoknak az aknába be lehessen jutni. Régebben a tégla értékes anyagnak számított, és ez lehetett az oka annak, hogy az olvasztó falát lebontották, nem pedig magától dőlt romba üzemeltetésének megszűnése után. Egyébként a piramis alakú szilárd kőépítmény napjainkig épen maradt volna. A medencét a beomlott falak törmeléke borítja, ezért az olvasztótér jelenleg hozzáférhetetlen. Kitisztítása segítené az olvasztótér alakjának, a tűztér szelvényének és a felhasznált építőanyagok meghatározását. Biztosan csak azt lehet állítani, hogy vízelvezető akna a kemence alapzatában nem volt, mivel az olvasztótest a vízárokhoz viszonyítva kedvezőtlenül helyezkedett el. Ennek oka a szűk terület korlátozott kihasználhatósága volt, ami megakadályozta az objektum ideális elrendezését. A nagyolvasztó a legnagyobb épület sarkának falait képezi, és nem az épület közepét foglalta el, mint a későbbiekben máshol épült (négy)pilléres olvasztók. Ezek már nagyobb méretű faszéntüzelésű kohók voltak, és azért épültek középre, hogy négyoldalról lehessen az olvasztótérhez hozzáférni. A beretkei nagyolvasztónál, mint régebbi típusúnál, még nem lehet a pilléreket megkülönböztetni. A rekonstrukció kiindulópontja a megmaradt falazat jelenlegi állapota és az akkori nagyolvasztók méreteinek összehasonlítása.