Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 3. (Rudabánya, 2007)

Tanulmányok - A magyar bányajog fejlődésének főbb állomásai. (Dr. Izsó István)

váltás haszna, a nemesfém-monopólium, a bányaregálé, a sómonopólium és a harmincad. A legfontosabb bányatelepeket királyaink jelentős kiváltságokkal ellátva szabad bányavárosi ranggal ruházták fel. A bányászat területén ekkorra már kezdett meghonosodni a bérmunka alkalmazása is, a bányatelepeken és a bányavárosokban pedig a bányászati és kohászati tevékenységek alapvető közigazgatási és bírói hatóságaként kialakult a bányamester {bányabíró) tisztsége, akinek jogköre minden bányapolgárra, bányabirtokosra, bányamunkásra és egyéb alkalmazottra kiterjedt. A bányamester gyakorolt hatósági felügyeletet a bányamunkák felett, döntött a bányatulajdonosok vitás ügyeiben, hatáskörébe tartozott a bányajogosítványok adományozása, a bányatelkek kimérése stb., és rendelkezéseit az ún. bányakönyvbe vezette be. A XTI-XTTT. századra tehető a bányavárosi önkormányzatok által alkotott statútumok első gyűjteményes összefoglalása is, amelyek a szokásjogok első írott jogforrásai voltak. Az európai bányajog egyik legősibb forrása, a Selmeci jogkönyv például a városi önkormányzat által alkotott statútum volt, melyet IV. Béla király a tatárjárás után megerősített. A XIV. századig tehát a magyar bányajognak két fő forrása volt: a királyi privilégiumok és a bányavárosok szokásjogai. Országos bányajog ekkor még nem létezett, a bányavidékek partikuláris bányajogai megfelelő jogi keretet biztosítottak a bányászati tevékenységek végzéséhez. A bányászat országos szintű szabályozásának első rendelkezései Károly Róbert nevéhez fűződnek, aki teljesen újjászervezte a rcgále-gazdaságot. 1327. május 17-én a bányászat fellendítése érdekében elrendelte, hogy amennyiben magán- (földesúri) birtokon tárnak fel bányát, a birtok marad a régi tulajdonosé, és az érctermclésből a királyi urbura egyharmada is neki jutott. A rendelet kiadását követően - a földesurak érdekeltségének további előmozdítása érdekében - számos esetben került sor bányászati kiváltságok adományozására is az egyes földbirtokosok részére. Ezek az intézkedések, továbbá a királyi bányavárosok kiváltságainak egyidejű megerősítése és új bányavárosok alapítása (Aranyos- [Offen-] bá-