Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 3. (Rudabánya, 2007)

Tanulmányok - Velty István, a „kutató". (Fejezetek a magyar bauxitkutatás és -bányászat korai történetéből). (Tóth Álmos)

Balatonfüreden Pálóczi Horváth Adám emléktáblája őrzi. István is kőfaragó. Nevét megtaláljuk például az 1913-ban állított bótai kőkereszten. Istvánnak kőbányái voltak, például Alsóörsön „vöröskő" (permi homokkő) bányája. A Velty nevet Veszprém városában a hajdani Velty'-műteremház és a mai is élő „Velty-tag" név őrzi jelezvén, hogy Veszprém városában neves família volt. Szobornak, építőanyagnak való kő keresése-kutatása közben már az idősebb Velty is „rákapott" a bauxitra. Jelzi ezt az 1926. április 29-i, a Salgótarjáni Kőszénbánya igazgatóságának címzett Ajánlata , amelyben jelen írásban szereplő „zártkutmányát" kínálja kutatásra-megvételre. Nem tudjuk, hogyan tett szert a két Velty földtani ismeretekre lehet, hogy teljesen autodidakta módon. A Budapesti Bányakapitányság 1920. I. 7-én, 64. szám alatt kutatási engedélyt adott ki Velty István nevére Eplény, Olaszfalu, Gyulafirátót és Hajmáskér községek területére. A Halimba-szőci bauxit 1920. évi felfedezésének, a Tapolczai Bánya Rt. megalakulásának hírét már vehették az erre érzékeny Veltyek. 1922-ben, majd 1925-ben kutatási jogait megerősítteti. Földtani ismereteinek kérdésére később még visszatérünk, annál is inkább, mert dokumentumok nem szólnak arról, hogy földtani szakértőt

3 vett/vettek volna igénybe. Az eplényi bauxit felfedezése. Velty Ferenc levele alapján ők, apa és fia. tűnnek az eplényi bauxit-előfordulás felfedezőinek. A bauxit-történetekben Velty István szerepel ekként. „Velty István eplényi vasércelőfordulása" c. jelentésében például Rozlozsnik Pál (1939) így ír: „A kökényesi erdőőri laktól K-re lévő kút hányóján tömeges tiszta bauxit költötte (sic! T.A.) fel Velty" figyelmét, ennek nyomán kezdett kutatásba. De más megközelítés is 2 Ajánlat Várpalota, Öskü és Hajmáskér községekben fekvő bauxitércre vonatkozólag. MAFT Bu 1. számon. 3 Egy Gábor Béla-feljegyzésben (1929. ápr. 29.) szerepel mindössze bizonyos Schröder geológus, aki készletbecslést, illetve jelentést készített Velty számára. Ilyen nevü geológus vagy bányamérnök a magyar szakirodalomban nem szerepel. Talán osztrák vagy német szakember a név tulajdonosa, esetleg álnév, s egy ún. „néger" (vagyis nem saját nevén dolgozó) szakértőt jelölhet.