Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 3. (Rudabánya, 2007)
Tanulmányok - Velty István, a „kutató". (Fejezetek a magyar bauxitkutatás és -bányászat korai történetéből). (Tóth Álmos)
lehetséges. Eplénypuszla századok óta a Zirci Apáiság birtoka. Korábban felvetettem 4 , hogy a hajdani vashámor 5 az eplényi bauxit-előfordulással kapcsolatos vasban gazdag „muglikai" dolgozta fel. Ezekről pedig nyilvánvalóan tudott az apátság minden vallási és világi vezetője, s tudhatott a rátóti nagyprépost is. Laczkó Dezső piarista paptanár-geológusról megemlékezve a Földtani Közlöny hasábjain Faller Jenő bányamérnök ezt írja: „az eplényi, Olaszfalu-perepusztai gazdag mangán- és bauxit-telepek föltárása is az ő nevéhez fűződik... ". Összefügghet ezzel a Szentiványi Kálmán gyulafirátóti nagyprépostnak a Magyar Altalános Kőszénbányákhoz (továbbiakban MÁK) intézett válaszlevelében foglalt információ. 6 „Javadalmi birtokomon elfekvő alumíniumérc települést már a háború előtt agnoszkáltam. Az agnoszkált és fel is tárt anyagra Velty István kért mögöttem zártkutatmányt és bányajogot". A kérdésre választ talán Laczkó Dezső kézi rati hagyatékának célirányos átböngészése adhat. A Velty-féle kutatás. A kökényesi kút-hányó bauxit mivoltának felismerése után Velty egy-egy nagy aknát mélyíttetett, két, dolomit-háttal elválasztott teknő mélypontjára. A kikerült bauxit az akkori használatósági minőségi feltételeknek (A1 2 0 3 58% és Si0 2 3%) megfelelt. 1926-ban Velty bányatelket adományoztat magának a bányakapitányság által István, illetve Dezső védnév alatt. Velty nyilván megkereste a MÁK-ot is, s annak érdeklődése 4 Tóth Álmos: Bauxiteredésű vasdús kőzetek, hajdani vasbányák és kohók. = Földtani Kutatás, 1999. 2. sz. 5 Schleicher Aladár: A kislődi vashámor története. Nyersvastermelés bauxitos elegyből a XVTTT. században. = A Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei XXT. 1957. 14. sz. és Schleicher Aladár: Adatok a kohászat magyarországi történetéhez VIII. A kislődi vashámor története II. r. Az MTA Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei XXX. 1962. 1-4. Tdézi a „Zirci könyveket", mely szerint „1720-ban bizonyos Gruber Ágoston vashámort épít az ősi halastó mellett; az apátság hamarosan megvette tőle és ő lett benne a bérlő. " 6 A levelet teljes terjedelemben leközöltem a „Bauxit egypercesek 24. " c. összeállításban.
