Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 1. (Rudabánya, 2006)
Tanulmányok - A bányászkapáról (Szemán Attila)
hegyeskapa mindkét munkamenetre alkalmazható, a Litschauer által leírt egyenesélű kapa azonban csak az egyikre. Azt is meg kell jegyezni, hogy a bányászkapa a 19-20. században ismét háromszög formájú lett, és nem a leírt szív alakú, ami a 18. század jellegzetessége. A 19. századtól azonban megküiönböztetődik a hegyes mezőgazdasági kapa formája is a bányászkapáétól. Az utóbbi nem csak nagyobb méretű, hanem köpűjének hátsó fala sem egyszerű lapos vas, hanem erős gúlás fokban végződik. Ezt a bányászkapát használták a 20. század 60-as, 70-es éveiben is. Esztó Zoltán 1951-ben a következőket írja róla vájár-tankönyvében:. „A kapa... rendszerint szív-, ritkán trapézlakú [8. ábra]. Vele az anyag csúsztatva összekaparható, a lazább, töredékes kőzetfellazítható. Nyele szintén gyertyán- vagy kőrisfából készül és a kapa lapjával kb. 90 fokos szöget zár be. Egyes vidékeken a kapát a teknővel együtt használják lapát helyett rakodás céljaira... Darabosabb anyagnál a teknő és a kapa jól alkalmazható felrakás céljaira lapát helyett, mert elérhető vele a lapátolás teljesítménye. Természetesen sok függ attól, hogy a dolgozók a lapátot, vagy a kapát és a teknőt szokták-e meg. Míg a lapáttal akkor érhető el a legjobb teljesítmény, ha a szállítóedény közvetlenül a készlet mellé állítható, nagyobb rakodási távolság esetén a kapával és teknővel történő felrakás ad jobb teljesítményt. " 15 Az 1970-es években még gyártottak ilyen, hátul egyenes köpüvel, hegyes gúlás fokkal, a lap közepén erősítő gerinccel ellátott hegyes bányászkapát. Dorogról ismerem, méretei: h.: 33 cm. sz.: 24 cm. (9. ábra). 16 2. A bányászkapa és a csákány első magyarországi említése egyidős a bányászék és a kalapács említésével, mindegyik a selmeci városi és bányajogban tűnik fel, két különböző munkafolyamat eszközeiként, egyenrangú módon megnevezve. 13 A legrégebbi Selmecbányái pecsét, mely 1275-ből maradt ránk, a bal felső sarkában mutatja a bányászkapát. A kapa fejét egy ívelt oldalú háromszög képezi, mely felső szélének közepéből indul ki Esztó Zoltán: Kézijövesztő vájár. Budapest, 1951. 25. p. 15. ábra Mechler János aknásznak köszönöm, hogy megmutatta a szerszámot.
