Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 1. (Rudabánya, 2006)
Tanulmányok - A bányászkapáról (Szemán Attila)
annak köpüje, s ez csatlakozik a nyélhez, melyet a pajzs megvastagított felső széle képez (10. ábra). 17 A kapát nem a valós látszati képnek megfelelően ábrázolták, hanem a hegyeskapa pengéjének és nyelének egyaránt jellegzetes formáját figyelhetjük meg, ami a valóságban természetesen egy nézőpontból nem látható. Ennek a kapának a létét a régi szakirodalom, Nyáry Albert kivételével, minden esetben megemlíti, Gavallér Pál azonban kételkedik benne. Szerinte Selmecbánya címerénél Bél Mátyás szól először a kapákról, s szellemes szófordulattal azt állítja, hogy tulajdonképpen Bél óta kezdenek „virágzani" a kapák a címerben.' 8 Az első Selmecbányái címer háromszög-alakzatát tarpajzsnak tartja. Ez utóbbi állítását 19 a leghatározottabban tagadom. A heraldika szabályaiból kiindulva nem lehetetlen ugyan az önálló kis tarpajzs alkalmazása, sőt a mesteralakok meghatározott formában szerepelhetnek címerképekkel együtt is egy pajzson. Az adott helyzetben azonban formailag is nehezen lehetne így magyarázni a bal felső sarkát. Ami pedig a magyar bányavárosi címereket illeti, a tarpajzs mint mesteralak pusztán elméleti lehetőségként kezelhető. Erre, vagy akárcsak hasonlóra ugyanis egyetlen példát sem találunk, szemben a bizonyíthatóan odaillő bányászkapával. Nos, mi sem egyszerűbb ezen megállapítás cáfolatánál. Selmecbánya legrégibb pecsétje után korban a következő ismert nagypecsétjének lenyomata az 1494-es évszámot viseli. 20 Ennek címerpajzsán (11. kép) ott látható a kapa is, igaz, nem a kaputorony bal, hanem jobb oldalán. Változott a pajzs felső részén elhelyezett szerszámok, a csákány és kapa nyelének helyzete is. Immár nem a pajzs felső szélével esik egybe, hanem a várfal és a kaputorony találkozásának szögleteiből ugrik elő a két nyél. A nyeleket ugyanígy találjuk a selmeci város- és bányajog címerén is, mely csak ke17 MOL Diplomatikai levéltár, 923. sz. 18 Nyáry Albert, br.: A heraldika vezérfonala. Budapest, 1886.; Gavallér, 1993. 116. p. 19 Gavallér, 1993. 116. p. 20 Nóvák, J.: Slovenské mestské a obecné erby. Bratislava, 1972. 93. p.
