Budapesti Orvostudományi Egyetem - rektori tanácsülések, 1962-1963
1962. október 24., 2. rektori tanácsülés
- 14 -Rektor; S^y dolgot szeretne tisztázni saját példájával; a tanszéken, mint tanszékvezető a párt és a szakszervezeti megbízottakkal megbeszéli a problémákat, de az egyetem vezetésében, mint rektor a VB-vel és a PB-vel tartja a kapcsolatot. Ugyanigy természetes, hogy a gazdasági rektorhelyettes a tanszéki szintű kérdéseiben az alapszervvel tartja a kapcsolatot, de mint rektorhelyettes -ugyancsak a VB-vel kell, hogy a dolgokat letárgyalja. Jó, ha ezt hangsúlyozzák. Bogina elvtárs további munkájánál a tanszéki szint az alapszerv, de mint rektorhelyettesnek a rektori tanács, a VB. szintjén kell munkamódszerét fejleszteni és továbbvinni. Ezt le kell szögezni. Farkas; Kérdezi, hogy Csizmadia és Markscheid elvtársak jutalmazására milyen javaslatot tesz Bogina elvtárs ? Bogina; Összegszerűen nem tudja, hogy mennyit kaptak, de az eddigi szintnek megfelelően javasolja jutalmazni őket. Farkas; 2-2ooo ft-ot kaptak tavaly. Bogina; Javasolja az összeg meghagyását, ellenkező esetben alaptalanul féÍremagyaráznák, személyi sikra terelnék a kérdést és ebből nem sok jó származna. A PB. üléssel kapcsolatban; örült, hogy előterjesztésével kapcsolatban 5 órás vitára került sor. Beszámolója egyéni munka volt és munka programjáról, célkitűzéseiről való beszámolás céljából ilyen értelmű felkérést kapott. Az Egyetemi Tanácsülésen elmondottakat kiegészítette az általános érvényű megállapításokra vonatkozó konkrét példákkal. Az a tény, hogy élesen reagáltak az érintettek a témára, azt jelenti, hogy ablaknyitás történt, egy kis szellő fujdogál. Ami Csizmadia elvtárs felszólalását illeti, Csizmadia elvtárs érezte, hogy önkritikát kell gyakorolnia azokban a kérdésekben, amit beszámolójában csak példaként emlitett meg általánosságban. A példák felhozását indokolta viszont az, hogy ha csak kijelenti, hogy tervszerűtlenül megy a munka és nem hoz olyan példákat, amiket saját maga tapasztalt, akkor nem támasztja alá megállapitasait. Az elhangzott példák csak az általános érvényű megállapitások konkrét alátámasztására szolgáltak. Csizmadia elvtárs utólagos magyarázata alapján úgy értendők a történtek, hogy önkritikát akart gyakorolni* úgy értékelve, hogy ezek a hibák megvoltak és nem jött rá egy év alatt, hogy ilyen súlyos felelősség terheli a vállát.