Eötvös Loránd Tudományegyetem Orvostudományi Kar / Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanártestületi ülések, 1950-1951
1951. január 5., III. rendkívüli ülés - Felsőoktatási reform megtárgyalása
kJ- 7 a műszerek hiánya és a kevés tansegéd.személyzet. A hallgatósás egy részét vigyék ki közkórházakba. g^osag Dékán összefoglalvasa tanulókörök megszervezése fejlődött,mint az ifjuság kritikájából is kitűnik, de még sok tennivaló van. Az uj minisztériumhoz való tartozással a problémák egy része megoldódik. Azonban a gyakorlati oktatás hiányosságai nemcaak felszerelés, tansegédszemélyzet hiánya és a hallgatók nagy létszámából következik, hanem komoly szervezési feladat ez a tanszékeken belül. Módszertani megbeszélésekre és a professzor komoly állásfoglalására van szükség, kidolgozott munkatervre, mely előre meghatározza, hogy mit kell elvegezni a gyakorlatok folyamán a félévben óráról-órára. Azonkivül feltétele a jó gyakorlati oktatásnak, hogy kisebb, legfeljebb lo-12-es csoportok vegyenek abban részt.Ezt az előadók, a személyzet bövitési terve lehetővé fogja tenni. * e./ valóban kisebb-e az I.éves hallgatók megterhelése, mint az előző tanévekben és reálisan fokozódik-e a felsőbb évfolyamok hallgatóié? Straub: elsőévesek megterhelésének könnyítése valóban fennáll, ami mutatkozik a tanulmányi eredményekben is. G-ömöri: a III.évfolyamnak nagyon sok panasza van, ezzel a kérdéssel foglalkozni kellene. Dékán: felkéri Lapis tanulmányi osztály vezetőt, hogy ismertesse a problémát. La^is; A III.évben valóban fennáll a túlterhelés úgy az órák szamában, mint a szigorlatok számában. /Heti 43 óra és reform által megállapított vizsgarend./ Igen nagy követelményeket támasztanak velük szemben és a reform bizottságnak helyt kell adni annak a kérelemnek, hogy átmenetileg erre a félévre csökkentsék az órá^számát, mert erre lehetőség kínálkozik a sebészet vonalán, ahol a hallgatóság szerint Sebestény professzor kijelentette, hogy egy elméleti órát nélkülözni tud. Ugyancsak köny- nyitést jelentene a belgyógyászati gyakorlati órák számának eggyel való csökkentése. A közkórházakban úgysem használják ki a teljes 3 óra gyakorlatot, miután azok a déli Qrákra esenek, amikor a betegek ebédelnek és a főorvosok sem vállalják szívesen a gyakorlatot ebben az időben. Sőt felmerült részükről olyan kivánság, hogy rendsteresitsünk részükre tansegédszemélyzetet. Hedri: Általában nem tartja helyesnek a sebészet óraszámának csökkentését, de ha ebben a félévben Sebestény professzor ehhez hozzájárul és csak erről a félévről van szó, ő hozzájárul, bár az általános sebészet olyan fontos tárgy, hogy 3 óra elméletre és 3 óra gyakorlatra szükség van. Gömöri; nem megy bele a csökkentésbe, mert nem belgyógyászati diagnosztikát tanítanak, hanem propedeutikát. Ha csökkentenék a 3 órát kettőre, úgy az a valóságban csak 1 óra volna. Issekutz; jelenti, hogy a méregtant nem tudja beleépíteni a megadott óraszámokba, vagy kér még egy órát ennek előadására, vagy vegyék ki ezt a szigorlat anyagából, mert nem kérdezhet olyant, amit le sem adott. Dékán nem emelni, hanem csökkenteni kell az órákat. Issekutz: tanrenden kivül meghirdethet-e professzori órát,mint nem kötelezőt? Dékán: ennek nincs akadálya. Petrovszkij: nem helyesli a sebészeti óraszám csökkentését. '(C\ iaczei ugyancsak nem helyesli az óracsökkentést. Heti 1—2 óra
