Eötvös Loránd Tudományegyetem Orvostudományi Kar / Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanártestületi ülések, 1950-1951
1951. január 5., III. rendkívüli ülés - Felsőoktatási reform megtárgyalása
r* O <4- 4 Issekutz ők már megegyeztek Sós professzorral, hogy a vitaminokra vonatkozó részt Sós professzor adja elő. Dékán arra is gondolni kell, hogy a tanszékek a programmokat Összeegyeztessék, nehogy pl. a Ill.éven belgyógyászatból olyant tanuljanak, amivel a kórtanon még nem foglalkoztak. G-ömöri: helyesli a Dékán által felvetett problémát, ö már foglal- kozott azzal a gondolattal, hogy pl. a kórbonctannal összeegyezteti az anyagot. Kivánatos volna, hogy a III.év összeüljön és egyeztessék a programmokat, esetleg sorrendbeli változtatásokat eszközöljenek. Hedri: a III.éves sebészetet Sebestény professzor adja elő, ha ilyen megbeszélés jön létre őt is meg kell hivni. Horányi: köfc).i, hogy a hallgatók előképzettsége olyan hiányos, hogy' kénytelen neurofiziologiát és neuroanatomiát előadni. Kéri, hogy nagyobb gondot fordítsanak az ideganatomia előadására. Zalka: régebben a kórbonctanon előadták a csont és idegpatholo- giáf. A reform kivette ezeket a kórbonctan keretéből és a szaktárgyakra tette át. Kérdi, hogy megtörténik-e ennek előadása? Hátrányi: igen. Kiss: Horányi professzornak ez megismételt panasza, az idegrendszer előadása II.félév végére esik, amikor a hallgatók már a vizsgákra készülnek és nem járnak el az előadásra. Most heti 2 órában adnak elő, még jobban le kell rövidíteni az anyagot. Hedri; ők nem foglalkoznak csontpathologiával a sebészet keretében, megszívlelendő volna, hogy ezzel nem inkább a pathologusok- nak kellene-e foglalkozni? Incze: csodálkozását fejezi ki ennél a vitánál. Helyesnek tartaná, ha az ideg- és csontpathologiát a kórboncnokok adnák elő. Baló: kóroktannal sok tárgy foglalkozik, mikrobiologia, kórtan és kórbonctan. Ezen a téren kellene a szakmák professzorainak ösz- szeülni és megbeszélni, hogy melyik mit adjon elő. - A csont és idegpathologia valóban nincs benne a kórbonctan tervében. Maga részéről helytelennek tartja ezt, úgy hiszi, hogy a kórbonűtan tanárának a kórbonctan minden fejezetével kell foglalkoznia. Nem lehet ezt kihagyni, mert demonstráció, gyakorlat alkalmával lépten nyomon előfordul és nem lehet akkor a hallgatónak azt mondani, hogy ezzel majd foglalkozni fog az ideggyógyászat, vagy sebészet körében. Ezt a fejezetet a kórbonctani programmba be kell venni. Bálint: az élettanon ugyanígy érezteti hiányát a kémia, úgy hidalják át, hogy átismétlik az egyes fejezeteknél a fontos részeket. Miután nem minden egyetemen van külön biokémiai tanszék, az élettan tervében benne van a biokémia is, budapesti vizonylaíban ezt módosítani kell. t Törő:az anatómia tanításától nem lehet azt kávánni, hogy az I.-II. évben elsajátított képzettségre rá tudja a hallgató építeni a kiinikumokat. Itt tulajdonképen csak az alapokat lehet megadni és nem nélkülözhető, hogy a klinikai szaktárgyaknál a részletes oktatást meg ne kapja az anatómiából. Horányi: a reform szerint az idegkórtan tanitása az V.évre esik* Javasolja, hogy jövő évben heti egy órában neurofiziologiát és neuroanatomiát adjanak elő. Kiss: A IV.éven van egy uj tantárgy a tájanatomia és mütéttan. Ennek a feladata lesz a klinikai anatómia előadása.
