Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1943-1944 (HU-SEKL 1.a 72.)

1944.05.19., 9. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - XIII. Dr. Czeyda-Pommersheim Ferenc rk.tanári címmel való kitüntetése

46

c. tárgykörből magántanárrá képesittetett.Ugyanebben az évben kinevezték a Szent László kórház sebészfőorvosává, ahonnan 4 és fél év után a Szent Rókus közkórház első sebészeti osztályának vezetését vette át. Magántanári képesitése óta 13 dolgozata jelent meg és 8 nagyobb előadást tartott. Dolgozatainak rövid kivonata a következő:

1./ A typhus perforatioról. Előadáa a Közkórházi Orvostársulatban 1934.III.20-án. Megjelent a Gyógyászatban 1934-ben.

■ A typhus bacillusok mérgezői hatására keletkező pörkök bélvérzésre és átfuródásra hajlamosak. A pörk leválásakor már baktériumok kerülhetnek a hashártyáha anélkül, hogy oda béltartalom jutna.Az ilyen incomplet perforatiónál tehát már megindul a hashártyagyulladás kifejlődése, azonban a helyzet még mindig kedvezőbb mint a complet átfuródáskor.Ilyenkor lenne legcélszerűbb a műtétet elvégezni, azonban a kórisme felállitása nagy nehézségbe ütközik, mert a beteg súlyos állapota miatt a klinikai tünetek csak részben értékesithetők. A fájdalom, shock, az elesettség, a hányás a meteorizmus átfuródás nélkül is jelen vannak.

Az elkülönítő kórisme szempontjából szóbajön a vérzés, a mesenterialis nyirokcsomók megrepedése, a lép infarctusa és a vena cava rögosödése. Előadása végén röviden ismerteti a műtéti technikát és eredményeit, amelyek szerint 17 betege közül 4 meggyógyult.

bély kötetéből.

Történelmi visszapillantást vetve a csont megbetegedések felismerésének kialakulására Verebély professor klasszikus felosztását veszi alapul, amely szerint dysgenetikus hyperplastikus és dysplasztikus ostosisokat különböztet meg.Tárgyalásának sorrendjében először foglalkozik az ostitis cystikával, a localisaltan előforduló bőrdaganatokkal, az ostitis fibrosával,végül

2,/ Az ostosisok kórtana. Az orvosképzés 1935.évi Vere-