Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1943-1944 (HU-SEKL 1.a 72.)

1944.05.19., 9. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - XIII. Dr. Czeyda-Pommersheim Ferenc rk.tanári címmel való kitüntetése

a Paget -kórral és ezek egymásközti vonatkozásával.

a. / Ostitis cystica kérdésével Virchov foglalkozott behatóan és a daganatos elméletet hamar felváltotta a sériiléses elmélet. Kórbonctanilag megkülönböztetünk tiszta fibrosust, cysticus fibrosus és cystikus metaplastikus malatiás szakot, melynek végállomása a tömlő. A csonttömlőt leginkább fiatal egyének hosszú csöves csontjaiban találhatók és első tünete huzó fájdalom, a röntgenfelvétel, a felfújt csont alapján a kórismét kétségtelenné teszi. A legkisebb erőmüvi behatás töréshez vezethet.Gyógyítása sebészi és az üreg kitakaritásából és zsírral vagy csonttal valé kitöltéséből áll. Az I.sz.Sebészeti klinikán 29 beteget operáltak, ebből 13-nak combcsontját , 11-nek felkarján, 3-nak a sipcsontján és 2-nek az orsócsontján foglalt helyet az elváltozás.

b. / Az ostitis localisátánál a magányos barna daganatnál szövetburjánzás teszi tönkre a csőntot.Lubarsch ismerte fel a barna daganatok gyulladásos eredetét,melyek szoros összefüggésben vannak a vérzésekkel.Mindenütt, ahol a csontban pusztulás folyik, megtalálhatók a barna daganatok. A valóságban a barna daganat nem más mint a sárjszövet olyfokú tulképződése, mely a daganat méretének felel meg.Nagy a hasonlóság a barna daganatok és az epulisok között, ezt Verebély professor csonteluloidoknak is nevezte.A barna daganatok úgy viselkednek, mint a jóindulatú daganatok.Élesen elhatároltak, nem növekednek beszüremkedve, áttéteket nem okoz nak, azonban helybelileg kiújulnak. A kórisme felállításánál a röntgen mellett nagy szerepet játszik a próbakimetszés.Az I.sz. Sebészeti klinikán 54 barna daganatot operáltak és tapasztalataik szerint az ilyen barna óriástestü daganatok nem neoplatikus eredetűek.

c./ Legérdekesebb kórkép a Recklinghausen által leirt