Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1938-1939 (HU-SEKL 1.a 66.)
1938.12.07. rendkívüli 2. - Dr. Erdélyi József ügye
cselekvés. A betegek egy része a cselekvés megkönnyítése céliából az akaratlagos impulsust mesterségesen felkeltett instinktiv impulsussal erősíti. • A közlemény m ísodik részében szerző l.U -párkireonismusos betegen,. részben 'sajátmaga által kidolgozptt testek utj án, magát az akarat-folyamatát tette vizsgálat tárgyivá arra. keresve választ, hogy "az akarat-folyamát- egyes részei, úgymint az akarati aktus, a motiva- tio és • az akarati cselekvés területén észlelhetek-e jellegzetes elté-~ ' rések. Eredményei' a. következőkben - foglalhatók.; össze : 1/ Az egyszerű választási^reactiok lefolyása a, normálisnak megfelelő; 2/ a-tisztán egyirányú értelmi munkát igénylő feladatokat.„a betegek viszonylagosan j'ol. oldj ák meg; 3/mindén olyan feladatnál amely. a' figyelemnek egyi,dobén két vagy többirányú lekötöttségét kívánja ' súlyos kiesések mutatkoznak, ami elsősorban a reactiós idő nagyi okü fiiegnyul ás ában jut kifejezésre- és végül 4/ összetett'gondolkozlsi folyamatok / innere Willenshándlung / esetében.áz egyes részletek megoldása helyes, a művelet azonban mint egész, szenved» .2/ Beitrag zur Katatoniefrage.. Trennung der katatonen von den •psychomotorischen Bewegungsstörungen. Katatonie als Störung des Antriebes und der myostátischon.Innervation.'monatschr.f.Psychiatr.u. *'Neuro 1.1930. LXIV11. 22 oldala ~ , A schizophreni ánál Mrt agykérgi -réteges- sojtkiesések nem adjak meg a katatoniás tüneteggyütteS magyarázatát. Szerző részletesen .ismerteti a schizophrenia korszövettanával foglalkozó irodalmat es: ezek között azokat a közleményeket is}/ amelyek katat on iánál a törzsdücokban talált szövettani elv áltoz. ásókról számolnak be. A .katatoniás ^esetek histologiai feldolgoz ása, mellett r kiutat az encephalitises -es ^katatoniás mozgási' és inditők-zavarok’ b.ehat.ó klinikai tanulmányozásának, a jelentősegére. Két schizophrenias.kabáton beteg.kor* rajtát közli és az első esetben mutatkozó'katatoniis rohamokkal kap. csőlatban,kitér utóbbiak, irodalmára is*.. katat ón i ás rohamok tanülmá" nyozása mélyebb, bepillantást nyújt az wgy.es tünetek, mechanismusába, tekintettel árra, hogy rá. mozgási zavar ebben azgósetben pontosan körülhatárolható és szabályszerűen ismétlődő .formában.jelentkezik. Szép* ző,szerint a katátonia' egy organikus- laesió által kiváltott elsődleges' tünetcsoport: a valódi-katátoniis zavarok kritériuma épen. ezek ’. elsődleges, .a-.psyches-.zavaroktól 'független ■ voltában található meg.-' A két' esetben, észlelhete ..katatoni as , j-elenség-ek pontos analyse azt mutatja,-hogy az encephalitises -és Katatón mozgási zavarok" kozott meszszemenő-analógia vonható, A katatoniás mozgEsi zavarokba szükebb értje lemben vett psychomotoros zavarok különválasztása .után 1/. inditókzavarokra' és Z/t innervati.ós zavarokra Oszthatók. A két tünetcsoport izoláltan ritkán fordul elő. rendszerint egymással combinálódik,v közöttük .lévő különbség; anatómiailag'/feltételezett. A két különálló c'pntrum- bántalmazoEts iga által eloiaeuett működés-zavar - a laesio kiterjedésétől függően,- lehet részleges vagy teljes, megjelenhet továbbá bénulás, muködéscsökkenés vagy izgalom formájában. Az egyes tünetek között éles határvonal nem vonható, ugyanis egyrészt a bénulástól az izgalomig, vagyis klinikailag az indíték teljes szünetelésétől az indítékhi myon keresztül a hypermfttamorphotikus/állapotig, és másrészt az izonzat teljes relaxatiojától a kát al epeidig fokozatos az átmenet* Az innervatiós centrum hirtelen fellépő izgalma vagy bénulása klinikailag katatoniás roham képében jelentkezik. Az időszakos mozgási képtelenség különböző alakjai, valamint az,izoláltan egyes izomcsoportokon fellépő feszülések az innervatio részleges zavarainak ^ét végleteként foghatók fel. A katatoniis tünetcsoport mint önálló kórkép a Schizophrenien kívül is előfordulhat, valamint más psychosisokban is mogjelonhetik. ügy látszik, hogy a tünetcsoportot
