Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1938-1939 (HU-SEKL 1.a 66.)

1938.12.07. rendkívüli 2. - Dr. Erdélyi József ügye

létrehozó centrum exogen noxakkal szemben is nagy affinitással^bir.

A syndroma tüneti anaivsise arra utál, ^hogy a katatoniás ind it ék-zavarok' a thalamus, a katatoniis innervatíós zavarok pedig a strio-pallidaris rendszer functionalis zavarára vagy organikus károsodására vezethetők vissza. A schizophrenia kapcsán' jelentkező katatoniis syndroma keletkezését illetően valószínű, hogy a lamináris kéregkiesést okozó noxa bizonyos ^Betekben a kataíonias centrumokat is megt,ímad.ja: lényeges szerepet játszhatik itt a Lange által felvett és bizonyos .. agyi rendszerekre vonatkozó örökletes fejlődési gyengeség..

\ A- , . '

3/ A katatoni is és a post-encephalitises mozgási. zavarokról.

Orvosi Hetilap. 1931’'49. sz.13 oldal. :- "

Fenti tanúim Íny rövidített magyarnyelvű közlése.

. 4/ t _2ur-BedßutüGgTdfir_Künsti±ufiűö_íür_diw_xirschűicuiié£fűrm_uüd.

Diagnostik der progressiven Paralyse. Archiv f.Psychiatr.u.wervenkrankh.193296.24 oldal. ‘ "

Közös dolgozat Schultz G.ár.-ral. Alábbiakban csak az Angyá. dr. által irt fejezetet ismertetem, amelynek külön ‘cime.: D^e_Kolle_'

d§r_KonstitutÍQn_für_die_GesíraLtung_der_SymptQmbilder_der_,pí:2gr^ssi-ifiH-EaralySű. Alcímben fog-lalt kérdés tisztázása céljából szerző 117 paralytikus" férfibetegen végzett pontos testméréseket a Kretschmer féle methodika szerint. ;A beteganyag csoportosításakor )/r valamint a százalékszámok kiszámításában kettős elvet juttatott érvényre, amennyiben 1/ megállapította^ hogy bizonyos testalkati typus" által képzett csoportban a paralysis klinikai alakjai milyen aranyszámban vannak képviselve, maid 2/ vizsgálat tárgyáva tette, .hogy • azonos tüneti kép mellett Kimutatható-e valamely, alkati typus praevelealása, •illetve'hogy az egyes alkati typusok aránya’mutat-e változást a nor-f' málissal szemben. Eredményei a következőké 1/ Egységes tastalkat-typus mellett az egyszerű'demens forma lényegesen gyakran fordul elő, mint atypiás alkatnál. így leptosomalkat mellett"'57.97-, at hl é fa alkat mellett 61.9^0 és pyknikusokon 45.7%,egyszerű demens forma áll szemben az atypiás alkati csoport 25.9%-ával. 2/ Az összes affeetiv alakók legkisebb százalékkal a leptosomokon, .legnagyobbal az átypi• ásokon szerepelnek: ugyancsak'nagyon magas az' arányszám a 1éntosomokhoz ■ viszonyítva a pyknikus-alkati" csoportbanris. 3/ A schizophren alak' legnagyobb aranyszinban az-athléta és leptosom alkatuakon szerepe^ legkisebb százalékban a pyknikus; alkatuakon. , Különösen szembetűnő a.pyknikusok visszalépése.-az összes hallúcináló -alakokban» Az említett'második elvnek megfelelő tabellaris"Összeállitás ugyancsak bizonyítja az egyszerű- demens esetekben az atypiás alkat háttérbe szohUlasat, at affecti-v alakokban a pyknikus-.és kisebb inért ékben, az atypiás typus praevalealását{ végül a deliráns- és a schizophren for-., mákban a leptosom és az atypiás alkat nagy előretörését,

5/ A'constitutio szerepe a paralysis progrbssiva tüneti képei- ' *nék lé'trO'-ho zásában. Orvosi Hűti lap. 1935.28. sz. 12 oldal,

Fenti dolgozat magyarnyelvű közlése.

‘6/ Untersuchungen über Blutgruppenzugehörigkeit bei Geisteskranken. Archiv, f.Psychiatr .u* Nervenkrank)!. 1951.95. sz'. 13 oldal „ •

Közös, dolgozat Somogyi I.: dr.-ral.

100G tclmeb otegon számolnak/bo. Vizsgálataik az. egészséges lakossággal s

végzett-vércsoport-vizsgálat eredményeiről szerint az elmebetegek vércsoport elo.szlásá zömben lényeges eiterest nem mutat; az