Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1938-1939 (HU-SEKL 1.a 66.)
1938.12.07. rendkívüli 2. - Dr. Erdélyi József ügye
408/1933-39. Dr, Angyal Lajos egyetemi tanársegéd tudományos dolgozatai nak II, fokú bírálata. Előterjeszti: Dr. Benedek László ny. r. tanár. Tekintetes Tanári Kar! A Dokin ur Ömölt óság ínak 1469//37-38. számú átirata és a Tekintetes tanártestületnek 1938.I.ll.-én tartott 5. rendes ülésén hozott határozata alapján vagyok b átor jelentésemet dr.. Angyal Lajos, egyet. tanársegéd " Agykórt an és kórlélektan határterületei" " cimü tárgykörből kért habil itatiós ügyében a következőkben megtenni, ■A curriculum vitae-ből a következőket emelhetem ki: Nevezett 1902, augusztus 23-án született, 1920.-ban praeclarus jelzéssel érettségizett, ^rvosdoktorrá avatták 1926. szeptember 25-én. 1927. szeptember l.-óta a Pázmány Péter Tud. Egyetem elme és idegkórtani klinikáján megszakítás nélkül működik, eleinte mint bejáró orvos, majd mint díjtalan gyakornok, később mint fizetéses gyakornok, végül 1937, október l.-óta mint fizetéses tanársegéd, Az 1935-56,tanév alatt ösztöndíjjal a^bécsi elme-^és idegkórtani klinikán dolgozott melynek eredmenyeképen 5 tudományos dolgozatot jelentetett meg. 1937/ február 28-án a bécsi elme-idegkórtani klinika meghívására a Gesellschaft für Psychiatriebon számolt ^e az insulinshock-kal kapcsolatos agypathologiai kutatásainak eredményeiről. Tudományos üléseken 8 előadást tartott, összesen 29 tudományos dolgozata jelent meg, 2 sajtó alatt, hármat kéziratban csatolt kérvényéhez. Dr, Angyal Lajos tudományos közleményeit röviden az alábbiakban ismertetem/ 1/ Zur Kenntnis der postencephalitischen Antriebs- und Gedächtnisstörungen. Zeitschr.f,d.ges.Neurol.u.Psychiatr.1929.122.17 oldal. A mnnka első részében szerző a parkinsonismusos betegek inditék-/Antrieb/ és akarat-zavaraival foglalkozik, 2 eset kórrajzát közli'és az eseteket akarat-psychologiai szempontból pontosan analysilja. Első^setében a mozgás- és cselekvés-lassúság oka én-távoli" és a beteg által peripheriásnák jelzett: /ebben az esetben a zavar y mozgató szervek specifikus tónusos zavarában, a " Rigor "-ban található fel; a második esetben a zavar a " mangel an Antrieb "-re / Haujt mann / vezetendő vissza amennyiben itt a felfogott ingerek indulati telődése, vagyis az indit ékképzés hiányos,, ami a motoros apparatus működési zavarait eredményezi. Szerző szerint a " Rigor " os a " Starre / mint két elsődleges,/ egymástól localisatorikusan is különböző syndroma, különválasztandó. Kizárólag az egyik formátpnogjelonitő tiszta esetek úgyszólván csak theorotice fordulnak elő, gyakorlatilag a betegség tüneti képe a " Rigor "-t és a " rigorfreíé Starre "-t létrehozó két centrumnak a kórfolyamatban való különböző mértékű részesedésétől függ, A "Rigor " magában is okoz bizonyos másodlagos psyches következmenyeket. "'Rigor " esetében a felszólítás által való Igénybevehetőség nein emelkedett, mig " rigorfrei Starr« esetében ez a spontaneitáshoz' viszonyítva kifejezetten fokozott. Az instinktiv indítók visszamaradása az akaratlagossal szemben n«m észlelhető, sőt egyes esetekben kellő erősségű impulsus jelenlétében az instinktiv cselekvés nagyobb erővel és könnyebben folyik le, mint az akaratlagos
